|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Sajtótájékoztató a XXI. Magyar Filmszemléről (1. rész)
|
1989. január 24., kedd - A szemle nemcsak az éves magyar filmtermés mustrája, hanem egyúttal propaganda a magyar kultúrának és az országnak is - hangzott el azon a keddi sajtótájékoztatón a Fészek Klubban, ahol a XXI. Magyar Filmszemle programját ismertették az újságírókkal.
A fenti kijelentést igazolni látszik az a tény, hogy a február 3-8. között a Budapest Kongresszusi Központban rendezendő filmes seregszemlére 28 országból több mint százan - kritikusok, producerek, forgalmazók - érkeznek hazánkba. A külföldi lapokban megjelenő beszámolók, tudósítások pedig joggal tekinthetők a magyar kultúra ,,reklámjának,,. Mindennek fényében nem tűnik olyan soknak a szemle csaknem 8 millió forintos költségvetése, ami azért is figyelemre méltó, mert az utóbbi években többen szóvá tették az évenkénti filmszemlék ,,drágaságát,, feltéve a kérdést: a jelenlegi gazdasági helyzetben szükség van-e egyáltalán ilyen filmes fesztiválra. Mindennek ellenére a mostani szemle bőséges választékot kínál az érdeklődőknek: 33 játék-, illetve dokumentumfilm látható majd a Budapest Kongresszusi Központ három termében. Az előző évekhez hasonlóan sok a dokumentumfilm a mezőnyben, nem véletlen, hiszen - a korábbi szemlék díjainak tükrében is - filmgyártásunk a legerősebb vonulatát képviselik. A szemle 14 dokumentumfilmje között találjuk egyebek között Sára Sándor, a Gulyás-testvérek, a Böszörményi-Gyarmathy alkotópáros munkáit. Egy titkos kényszermunkatábor történetét beszéli el a Recsk 1950-53 című dokumentumfilm, Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia alkotása. A filmben megszólalnak a volt rabok, illetve az egykori ÁVH-s őrök és politikai tisztek, az ő vallomásaikból rajzolódik ki az 50-es évek törvénytelenségeinek egyik fejezete. Ugyancsak egy korábbi kényes témát - egy 1948-as koncepciós per hátterét - dolgozza fel Ember Judit dokumentumfilmje, a Pócspetri is. A témaválasztás kényességét jelzi, hogy a film hat esztendeig várakozott dobozban a nyilvános vetítésre. A Balázs Béla Studió információs programjában látható majd egy Ember Judit készítette másik dokumentumfilm is, a Menedékjog, amely az 1956. november 4 után a jugoszláv követségen befogadott politikusok Romániába deportálását kíséri nyomon. Sára Sándor két dokumentumfilmje, a Csonka-Bereg, illetve a Pergőtűz egyaránt II. világháborús eseményeket dolgoz fel kortárs visszaemlékezések alapján. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató a XXI. Magyar Filmszemléről (2. rész)
|
A játékfilmek sorában látható egyebek közt Jeles András Álombrigád, Jancsó Miklós Jézus Krisztus horoszkópja, Mészáros Márta Piroska és a farkas 2000-ben, Bereményi Géza Eldorádo című filmje. Feltűnően sok az idei szemlén az első filmes bemutatkozás is. Különböző stúdiók, filmgyártó műhelyek képviseletében nyolc fiatal alkotó jelentkezik első munkájával. A szemle versenyfilmjeit - Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár elnökletével - társadalmi zsűri értékeli, és február 8-án a záró díszbemutatón osztják ki a XXI. Magyar Filmszemle díjait. (MTI)
1989. január 24., kedd 16:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|