|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Japán magáncégek - Kelet-Európa
|
Tokió, 1990. február 23. péntek (AP) - Miközben a japán
kormányzat Lengyelországnak és Magyarországnak milliárdos
segélyket helyez kilátásba, a japán magánipar, amely a világon
mindenütt agreszszív terjeszkedéséről ismert, vonakodik ,,fejest
ugrani,, a világ ezen részébe, mivel a térségben hiányolja a
tapasztalatot, a kellően felszerelt termelői hátteret.
Néhány jelentősebb megállapodásra azért már volt: erre példának a Suzuki cég és Magyarország megállapodását hozta fel példaként a helyzetet értékelő hírügynökségi jelentés.
Japán részéről még jóformán érintetlen a kelet-európai piac. Két évvel ezelőtt a szigetország 1,47 milliárd dollár értékben kereskedett Kelet-Európával, beleértve a Szovjetuniót is. Ez az érték teljes japán kereskedelemnek még csak az egy százalékát sem tette ki.
Csupán egy tucatnyi vegyes vállakozást hoztak létre a japán cégek a térség országaiban, de még egyetlen japán vállalat sem ruházott be Lengyelországban, Csehszlovákiában és az NDK-ban.
A japán üzletembereket több tényező tartja vissza a térségtől: Kelet-Európában viszonylag gyors az infláció, jelentősek az adósságterhek, a nemzeti valuták pedig nem konvertibilisek. Ezen okok miatt pedig igen nehéz profitot termelni a térség államaiban. Gátolják a kereskedelmet azok a korlátozó intézkedések (COCOM) is, amelyek nem teszik lehetővé Japán számára a legfejlettebb termékek kivitelét a kelet-európai országokba.+++
1990. február 22., csütörtök 22:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|