|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ Gál Zoltán leváltását követeli (1. rész)
|
1990. március 1., csütörtök - A Szabad Demokraták Szövetsége
a márciusi parlamenti választások tisztaságát, sőt épségét fenyegető
lépésnek tekinti, hogy a Belügyminisztérium a
szavazat-összeszámlálással megbízott Állami Népességnyilvántartó
Hivatalnak felmondva, saját hatáskörébe vonta a választások
technikai lebonyolítását - mondta Haraszti Miklós ügyvivő az SZDSZ
csütörtöki sajtóértekezletén, a Kossuth Klubban.
A sajtótájékoztatón jelen voltak az ÁNH munkatársai, akik közölték: a szavazat-összeszámlálásra kötött szerződést a BM bontotta fel. Cáfolták és megalapozatlannak minősítették a BM illetékeseinek azon állítását, miszerint az ÁNH által kidolgozott rendszer lehetővé tenné, hogy mások hozzáférhessenek az adatokhoz. Mint elmondták, az ÁNH szakemberei a szavazat-összeszámlálás rendszerét a nemzeti kerekasztalnál kötött megállapodás elveit figyelembe véve dolgozták ki. Az adatgyűjtés és -továbbítás védelmére háromszoros ellenőrzési módszert alakítottak ki, sőt arra is gondoltak, hogy a rendszer kialakításában részvevők se tudjanak ,,belenyúlni,, a rendszerbe.
Horváth Ferenc, az ÁNH választási irodájának vezetője hangsúlyozta: a rendszer két lényeges elvre épült. Egyrészt egy zártláncú adatgyűjtésre és -továbbításra, ami kizárt volna bármiféle külső beavatkozást. Másrészt arra, hogy minden, jogilag és informatikailag ellenőrzött adat, amely a rendszerbe bekerült, a választójogi törvénynek megfelelően azonnal a legteljesebb nyilvánosság elé juthasson.
Farkas Lajos, a rendszer kidolgozója kiemelte: a készítők gondoskodtak az esetleges komputervírusok kiszűréséről is. Ugyancsak a rendszer része volt a mandátumkiválasztási eljárás, amelynek szabályait a törvénynek megfelelően fordították le számítógépes nyelvre. Az ehhez szükséges állásfoglalásokat egyébként a BM Választási Irodájától csak többszöri sürgetésre kapták meg. A rendszerbe az adatok ott kerültek volna be - az egyéni, a területi választókerületekben és az Országos Választási Bizottságnál -, ahol az jogilag indokolt. Az ilyen jellegű adatfeldolgozás biztosítaná, hogy a szavazatszámláló bizottságok munkájának befejeződéséig jogilag és számszakilag pontos adatokat vigyenek be a rendszerbe, ahol ezek többszörös számítástechnikai védőgyűrűbe kerülnének. (folyt. köv.)
1990. március 1., csütörtök 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ Gál Zoltán leváltását követeli (2. rész)
|
Végezetül az ÁNH képviselői hangsúlyozták: az általuk kidolgozott rendszer lehetővé tette volna, hogy a választási eredmények a törvényben előírt 24 órán belül nyilvánosságra kerüljenek.
Kérdésekre válaszolva elmondták: a BM és az ÁNH által januárban aláírt megállapodás alapján az Állami Népességnyilvántartó Hivatal 73 millió forintot kért volna a szavazatok összesítéséért. A rendszer eddigi kifejlesztéséért 30-33 millió forintot igényelnek majd.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke kifejtette: a szabad demokraták nem bíznak abban, hogy Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár, a tárca megbízott vezetője irányításával a BM szakapparátusa elfogulatlanul és pártatlanul oldja majd meg a szavazatok összesítését. Annál is inkább, mert véleményük szerint Gál Zoltánt felelősség terheli a novemberi népszavazás idején a BM Választási Irodája részéről elrendelt ,,tájékoztatási blokádért,,. Másrészt Gál Zoltán az MSZP jelöltjeként indul a választásokon. Az SZDSZ ezt nyilvánvaló összeférhetetlenségnek minősíti, ezért követeli, hogy Németh Miklós miniszterelnök mentse fel Gál Zoltánt tisztségéből, és adja vissza a választási információk továbbításának jogát az ÁNH-nak.
Haraszti Miklós a továbbiakban a magyar Watergate-ügyről szólva úgy vélekedett: a Kámán József-féle katonai ügyészi vizsgálat eredménye eltusolja a belső biztonsági szolgálat illegális tevékenységéért, valamint az iratmegsemmisítésekért viselt felelősséget. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a felelősök csupán politikai megrovásban részesültek. Elmondta: az SZDSZ a választások után kezdeményezni fogja a büntetőeljárást Pallagi Ferenc, az állambiztonsági szolgálat volt vezetője és Horváth József volt belügyi csoportfőnök ellen, hivatali visszaélés miatt, továbbá Horváth István exbelügyminiszter ellen hivatali bűnpártolás miatt. Az SZDSZ ugyancsak szükségesnek tartja, hogy tisztázzák magukat azok az MSZP-vezetők és kormánytagok, akikről bebizonyosodik, hogy törvényellenes információkat rendeltek vagy fogadtak el.
A szabad demokraták követelik továbbá, hogy szüntessék be az ügyészségi vizsgálatot az alkotmányellenes tevékenységet felfedő Bajcsi István főhadnagy, valamint a Beszélő és a 168 óra szerkesztősége ellen. (MTI)
1990. március 1., csütörtök 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|