![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleménye (1. rész)
"FELOSZTOTT MŰSORIDŐ
A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió
Kossuth adóján február 26-tól március 23-ig az alábbiak szerint kell
műsoridőt biztosítani.
Február 28. és március 9. között a Magyar Televízió 1-es
csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19.30-as Híradó és az
azt követő reklámblokk után legfeljebb 15 percet, a Magyar Rádió
Kossuth adóján minden hétfőtől minden péntekig 6.00-7.30 között
legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok
rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben
ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának
sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
A Magyar Televízió 2-es csatornáján, a Petőfi, illetve a Bartók
rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott
mősoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban
szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ig, hétköznapokon, összesen 10 alkalommal, legfeljebb
1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar
Televízió 1-es csatornáján, az első főműsor után, az országos listát
állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi
lehetőségeit, a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a
vitában való részvétel egyéb szabályait - a jelöltállítás arányait
figyelembe véve - a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
"
SZER, Késő esti világhíradó:
Az esztergomi Suzuki
" A Magyarország iránti japán érdeklődés szimbólumának nevezte a
nagykövet a Suzuki vállalat múlt havi döntését, hogy 140 millió
dolláros beruházással autógyárat épít Esztergomban. A közös
vállalkozásban a Suzukin és a magyarokon kívül a Világbank egyik
ügynöksége is részt vesz. A végső megállapodás aláírására
előreláthatólag idén nyáron kerül sor, és a termelés beindítását
1992-re tervezik. Kezdetben csupán 12 ezer gépkocsit állítanak elő
évente, de arra számítanak, hogy ez a szám a századfordulóra eléri
az évi 100 ezer egységet.
A Suzuki vállalat előbb a már meglévő magyarországi gyárak
átalakítását fontolgatta, majd a legkorszerűbb tervek alapján
megépítendő új gyár létesítése mellett szállt síkra. De nemcsak az
épületek lesznek újak, hanem Suzukiék feltehetően olyan munkásokat
is fognak toborozni, akiknek nincs előzetes autógyári tapasztalata.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Bartha Ferenc washingtoni előadása
|
![](../img/spacer.gif)
----------------------------------
Washington, 1990. február 23. (Amerika Hangja) - A héten Washingtonban járt a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Bartha Ferenc. Tárgyalásokat folytatott a Nemzetközi Valutaalap által rövidesen folyósított kölcsönről, amely a magyar gazdasági helyzet stabilizálását lesz hivatott elősegíteni. Bartha tegnap Washingtonban beszédet mondott a Nemzetközi Gazdasági Intézetben is - munkatársunk erről készített összefoglalót:
- Bartha világosan kifejezésre juttatta, hogy még nem határozták meg világosan az utat a piacgazdálkodás felé Magyarországon, és a jövő hónapra tervezett általános választások után még fontos döntéseket kell hozni a kérdésben. A Magyar Nemzeti Bank elnöke elismerte, hogy Magyarországon kudarcot vallott az a 10 éve folyó kísérletezés, amelynek során az export érdekében külföldről felvett kölcsönök segítségével korlátozott kísérleteket folytattak a piacgazdálkodással. Magyarországnak mindez csak hatalmas külföldi adósságot eredményezett, és olyan vállalkozások jöttek létre, amelyek összeomlanának, ha meg kellene küzdeniük a nemzetközi konkurrenciával.
Bartha kifejtette, hogy elsőszámú feladata a magyar pénzügyi rendszer megszilárdítása és az országos bankfiók hálózat létrehozása. A külföldi bankoknak azonban nem kellene ezt megengedni az országban, viszont lehetővé kellene tenni számukra a közös vállalkozások alakítását a kereskedelmi és nemzetközi beruházásokban.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke nem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy Magyarországon milyen gazdasági rendszer fog kialakulni. Kifejtette azonban, hogy fennáll a társadalmi nyugtalanság veszélye, ha megengedik a nagy vállalatok csődbe jutását. (folyt.)
1990. február 23., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Magyar gazdaság - Bartha - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Az elmúlt évtized liberalizációs törekvései decentralizált vállalkozásokat eredményeztek, amelyeknek politikai vonalon sok támogatója van. A magyarok többsége meg akarja tartani a tervgazdálkodás egyes elemeit a piacgazdálkodásban is - mondotta Bartha.
A kelet-európai országok közül Magyarország ösztönözte legerélyesebben a külföldi beruházásokat. Csak az elmúlt évben több mint 600 új vállalkozást alakítottak Magyarországon külföldi részvétellel. Bartha egyben cáfolta, hogy Magyarország elhamarkodottan cselekedett, amikor eladta a Tungsram cég részvényének mintegy felét az amerikai General Electric vállalatnak. A magyar bankelnök elégedetten nyilatkozott az üzletről és rámutatott, hogy ezt mindössze hat hét alatt tárgyalták le. Az amerikai General Motors és a japán Suzuki vállalatok ugyanakkor közös vállalkozásokat hoztak létre Magyarországon gépkocsi-gyártásban. Egyes szakemberek szerint azonban Magyarország túl alacsony áron adta külföldi kézbe a nemzeti tulajdon egy részét.
Lengyelországgal kapcsolatban Bartha azt mondotta: a kommunizmusból a kapitalizmusba való hirtelen átmenet azt a veszélyt rejti magában, hogy távol tartja a külföldi beruházókat. Lengyelországnak mindössze három éve van annak bizonyítására, hogy az életszínvonal drasztikus csökkentése - amely az árszabályozás megszüntetése után bekövetkezett - valóban kifizetődő és tényleges eredményeket hoz.
A Szovjetunió esetében a magyar bankár azt ajánlotta: Moszkva tartózkodjon a gyökeres gazdasági változásoktól, hogy először felmérje az árszabályozás megszüntetésének és a piaci mechanizmus átalakításának hatásait. Moszkvának ugyanakkor három éven belül ki kell alakítania a gazdasági struktúraváltás programját. (folyt.)
1990. február 23., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Magyar gazdaság - Bartha - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Magyarország reméli, hogy nem kell átütemeznie nyugati adósságát, sőt tartozásainak finanszírozásához további kölcsönökre van szüksége - mondotta a Magyar Nemzeti Bank elnöke. ++
1990. február 23., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|