|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kereszténydemokrata Néppárt tiltakozó közleménye
"Tudomásunkra jutott, hogy az egész
országot elárasztották a Keresztény Nemzeti Unió
propagandaanyagával. Az Unió tagjaként többek között felsorolják a
Kereszténydemokrata Néppártot is. Ezennel értesítjük a tisztelt
választópolgárokat, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem volt és
jelenleg sem tagja semmiféle Keresztény Uniónak. Nevünk
szerepeltetése a röplapokon tudtunk nélkül történt. Nemcsak
elhatároljuk magunkat, de tiltakozunk is az ellen, hogy nevünket íly
módon propagandacélokra felhasználják.
"
SZER, Késő esti mai nap, Bárdi István:
A CIA igazgatója a KGB-ről
"A szovjet titkosszolgálat, a KGB továbbra is kifejti
aknamunkáját, és ez a jövőben is így lesz - állapította meg Webster,
a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA igazgatója.
A peresztrojkában - mondotta Webster - mindössze annyiban
változtak a dolgok, hogy kifelé a KGB lojálisabb mezt öltött. Ez úgy
értendő, hogy most kerülik a különsen otromba, túlságosan nyílt
akciókat, nehogy feltűnést keltsenek a sajtóban. Új az is, hogy a
Szovjetunió területén a KGB mérsékelni lászik az ellenzékkel
szembeni brutalitását. Hasonló taktikaváltás tapasztalható Moszkva
szövetségeseinek, a kelet-európai országoknak a házatáján is."
|
|
|
|
|
|
|
A Romániában élő magyarok elismerése
|
------------------------------------
München, 1990. február 21. (SZER, Magyar híradó) - A történelemben először élték át a többnemzetiségű román állam népei az emberi méltóság és együvé tartozás közös nagy élményét. Ez lehetőséget ad az újrakezdésre, amelynek azonban az egyik feltétele a Romániában élő magyar nép egyenjogú, államalkotó nemzetként történő elismerése. Erre jó példát nyújtanak Svájc, Belgium, Kanada és más, demokratikus államok, amelyeknek több nép él a területén. Példájuk azt bizonyítja, hogy területi autonómia nélkül nem biztosítható sem a politikai, sem a közigazgatási, sem a gazdasági, sem a kulturális autonómia. A québeci franciák, a belga flamandok, vagy a svájci olaszok területi autonómiája pedig nem a nagyobb lélekszámú nép kegye, hanem kollektív emberi jog, amit nem lehet tőlük megtagadni.
Nos, mi a helyzet e jogok körül Romániában most, a sokat ígérő decemberi forradalom után? Hallgassák meg erről Szőcs Gézát:
- Mára már nyilvánvaló, hogy a forradalom után hatalomra jutott bukaresti vezetés mély válságba jutott. Az országban mindinkább elharapódzó káosz és anarchia elnyeléssel fenyegeti a december végi, mára már szétesett irányító garnitúrából mindmostanig talpon maradt két kulcsszemélyiséget is. Elsősorban Iliescu elnököt, de Petre Roman miniszterelnököt is.
Iliescu elnök most küszöbön állónak tűnő bukása és a kormányzás estlegessé válása - vagyis az a helyzet, amelyben a hatalom már félig-meddig sem rendelkezik legitimitással - súlyos veszélyeket rejt magában az erdélyi magyarság sorsa szempontjából is. Iliescu ugyanis körülbelül a román Pozsgay Imrének tekinthető, akit reform-baloldali múlt, majd a sztálinista struktúrák meghaladásának akarata és programja jellemez mint politikust -, mint személyiséget pedig nagyfokú rugalmasság és kompromisszumkészség. (folyt.)
1990. február 21., szerda
|
Vissza »
|
|
- A Romániában élő magyarok elismerése - 1. folyt.
|
A politikai inga jobbra való kilengése úgyszólván reménytelen helyzetbe hozta Pozsgayt is és Iliescut is. Nagy különbség viszont, hogy Romániában ez a jobbratolódás nem politikai programokban és önmagukat artikulálni képes társadalmi mozgásformákban realizálódik, hanem egyelőre inkább csak érzelmekben, indulatokban és szenvedélyekben.
Iliescu - bármi legyen is a személyes filozófiája, vagy bárhogyan vélekedjék is a magyarokról - felismerte, hogy egy romániai Karabah tragikus lenne mindkét népre. S - noha Iliescu joggal elmarasztalható a magyarokról tett elhamarkodott megjegyzései miatt -, szembe kell nézni azzal a realitással, hogy a romániai politikai spektrumon belül nincs olyan aktív személyiség, akiben több lenne a nemzetiségi tolerancia, mint Iliescuban.
Azt mondhatni: Iliescu az egyik pólust jelenti. A másik pólust pedig a cigánytelep-felégető és harsányan magyarvért szomjúhozó közéleti banditák. Ezért fűződik alapvető érdeke az erdélyi magyaroknak a stabilitáshoz és egy olyan kormányzathoz, amely partnernek tekinthető.
Márpedig semmi remény nincs arra, hogy a májusi választásokig a mostaninál stabilabb és európaibb kormányzat vehesse át Bukarestben az ügyek intézését.
Végül mindehhez még az is hozzátartozik, hogy Iliescu, valamint Sora és Plesu oktatási-, illetve kulturális miniszterek e kormányzaton belül sem képesek egy viszonylag realistább nemzetiségi politikát következetesen érvényesíteni. (folyt.)
1990. február 21., szerda
|
Vissza »
|
|
- A Romániában élő magyarok elismerése - 2. folyt.
|
Sokatmondó ilyen értelemben Petre Roman miniszterelnök párizsi nyilatkozata, az erdélyi magyar iskolákkal kapcsolatban. E nyilatkozat csalódással töltötte el azokat, akik bíztak Roman államfő látókörében. E helyzetben az erdélyi magyarság figyelme várhatólag mind fokozottabban fog a nagyhatalmak felé fordulni, amelyektől azt reméli, hogy kisebbségi garanciákat fog igényelni a mindenkori román kormányzatoktól. +++
1990. február 21., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|