 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kereszténydemokrata Néppárt tiltakozó közleménye
"Tudomásunkra jutott, hogy az egész
országot elárasztották a Keresztény Nemzeti Unió
propagandaanyagával. Az Unió tagjaként többek között felsorolják a
Kereszténydemokrata Néppártot is. Ezennel értesítjük a tisztelt
választópolgárokat, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem volt és
jelenleg sem tagja semmiféle Keresztény Uniónak. Nevünk
szerepeltetése a röplapokon tudtunk nélkül történt. Nemcsak
elhatároljuk magunkat, de tiltakozunk is az ellen, hogy nevünket íly
módon propagandacélokra felhasználják.
"
SZER, Késő esti mai nap, Bárdi István:
A CIA igazgatója a KGB-ről
"A szovjet titkosszolgálat, a KGB továbbra is kifejti
aknamunkáját, és ez a jövőben is így lesz - állapította meg Webster,
a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA igazgatója.
A peresztrojkában - mondotta Webster - mindössze annyiban
változtak a dolgok, hogy kifelé a KGB lojálisabb mezt öltött. Ez úgy
értendő, hogy most kerülik a különsen otromba, túlságosan nyílt
akciókat, nehogy feltűnést keltsenek a sajtóban. Új az is, hogy a
Szovjetunió területén a KGB mérsékelni lászik az ellenzékkel
szembeni brutalitását. Hasonló taktikaváltás tapasztalható Moszkva
szövetségeseinek, a kelet-európai országoknak a házatáján is."
|
|
|
|
|
|
 |
- Az EFTA-tagságról - 1. folyt.
|
Mindebből következően - folytatódik a New York Times írása - az
Európai Közösségben való tagság összeegyeztethetetlen a Varsói
Szerződés tagságával. A szerző szerint: ezzel szemben ha a
kelet-európai országok csatlakoznak az Európai Szabadkereskedelmi
Társuláshoz, akkor nem sértik meg a Moszkvával fennálló szerződéses
kötelezettségeiket, és ugyanakkor közelebb kerülnek
Nyugat-Európához.
Az EFTA tagjai - vagyis Norvégia, Svédország, Finnország,
Ausztria, Izland és Svájc - arra vállalt szerződéses
kötelezettséget, hogy szabad kereskedelmet folytat egymással.
Az EFTA és az Európai Közösség között az a döntő különbség, hogy
az előbbinek a tagjai nem törekszenek politikai és gazdasági
döntéseik összehangolására, gazdasági súlyuk viszont jelentős -
tekintettel arra, hogy az EFTA jelenti az Európai Közösség
legnagyobb kereskedelmi partnerét.
A jelenleg folyó tárgyalások alapján feltételezni lehet, hogy az
EFTA Európában különleges kedvezményes kapcsolatokat fog fenntartani
az Európai Közösséggel.
Ha tehát Lengyelország, Csehszlovákia és Magyaroszág - és
esetleg Románia, valamint Bulgária - csatlakozna az EFTA-hoz, akkor
Európa eddig elválasztott két része jelentős mértékben közeledhetne
egymáshoz. Ez a megoldás - írja a New York Times - azzal az előnnyel
is járna, hogy Moszkvának nem kellene szembenéznie a Varsói
Szerződés feloszlatásának gondjával.
A New York Times írásának befejező részében Jacques Delorsnak,
az Európai Bizottság elnökének szavait idézi, aki kijelentette, hogy
Kelet-Németország - akár mint egy független állam, vagy mint az
egységes Németország része -, egyaránt szívesen látott tagja az
Európai Közösségnek. +++
1990. február 21., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|