 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kereszténydemokrata Néppárt tiltakozó közleménye
"Tudomásunkra jutott, hogy az egész
országot elárasztották a Keresztény Nemzeti Unió
propagandaanyagával. Az Unió tagjaként többek között felsorolják a
Kereszténydemokrata Néppártot is. Ezennel értesítjük a tisztelt
választópolgárokat, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem volt és
jelenleg sem tagja semmiféle Keresztény Uniónak. Nevünk
szerepeltetése a röplapokon tudtunk nélkül történt. Nemcsak
elhatároljuk magunkat, de tiltakozunk is az ellen, hogy nevünket íly
módon propagandacélokra felhasználják.
"
SZER, Késő esti mai nap, Bárdi István:
A CIA igazgatója a KGB-ről
"A szovjet titkosszolgálat, a KGB továbbra is kifejti
aknamunkáját, és ez a jövőben is így lesz - állapította meg Webster,
a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA igazgatója.
A peresztrojkában - mondotta Webster - mindössze annyiban
változtak a dolgok, hogy kifelé a KGB lojálisabb mezt öltött. Ez úgy
értendő, hogy most kerülik a különsen otromba, túlságosan nyílt
akciókat, nehogy feltűnést keltsenek a sajtóban. Új az is, hogy a
Szovjetunió területén a KGB mérsékelni lászik az ellenzékkel
szembeni brutalitását. Hasonló taktikaváltás tapasztalható Moszkva
szövetségeseinek, a kelet-európai országoknak a házatáján is."
|
|
|
|
|
|
 |
Kuba, mint a szocializmus utolsó fellegvára
|
-------------------------------------------
München, 1990. február 21. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A
New York Times írása Fidel Castro rendszerének nagyon is bizonytalan
politikai jövőjével foglalkozik. A cikk szerzője, William Safire
felidézi Castronak azt a jelszavát, amellyel újabban beszédeit kezdi
és befejezi: szocializmus vagy halál.
Safire így folytatja cikkét:
- Háromévtizedes hatalomgyakorlás után ebben a térségben Castrót
lehet olyan politikai vezetőnek tekinteni, amilyen Kelet-Európában
Ceausescu volt. Castro kezdettől fogva a Szovjetuniótól való
függőségre építette saját politikai rendszerét. Mindez azzal is jár,
hogy a nehéz idők mintegy állandósultak Kubában, és kialakult egy
nagyon alacsony életszínvonalat biztosító stabilitás - de ez csak
addig tartható fenn, amíg Moszkva állja a számlát.
Keményvalutában számítva a Kubának nyújtott szovjet segély
1988-ban megközelítette a 7 milliárd dollárt, és ez tavaly sem
csökkent. Viszonzásképpen Castro 50 ezer katonát küldött Afrikába,
hogy így szolgálja a szovjet érdekeket.
Az angolai beavatkozás ugyanakkor más előnnyel is járt Castro
számára - William Safire úgy véli, hogy Angolában elfoglaltságot
találtak azok a kubai katonák, akik odahaza, nagy valószínűséggel
Castro ellen fordultak volna.
Safire abban látja a Castro-rendszer bukásához vezető okokat,
hogy a Szovjetunió egyre súlyosabb gazdasági válságba kerül.
A Moszkovszkije Novosztyi című szovjet újságban megjelent írás
szerint Moszkva aránylagosan hatszor annyit költ külföldi
segélyekre, mint az Egyesült Államok. A szovjet segély legnagyobb
részét Kuba kapja. (folyt.)
1990. február 21., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|