 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kereszténydemokrata Néppárt tiltakozó közleménye
"Tudomásunkra jutott, hogy az egész
országot elárasztották a Keresztény Nemzeti Unió
propagandaanyagával. Az Unió tagjaként többek között felsorolják a
Kereszténydemokrata Néppártot is. Ezennel értesítjük a tisztelt
választópolgárokat, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem volt és
jelenleg sem tagja semmiféle Keresztény Uniónak. Nevünk
szerepeltetése a röplapokon tudtunk nélkül történt. Nemcsak
elhatároljuk magunkat, de tiltakozunk is az ellen, hogy nevünket íly
módon propagandacélokra felhasználják.
"
SZER, Késő esti mai nap, Bárdi István:
A CIA igazgatója a KGB-ről
"A szovjet titkosszolgálat, a KGB továbbra is kifejti
aknamunkáját, és ez a jövőben is így lesz - állapította meg Webster,
a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA igazgatója.
A peresztrojkában - mondotta Webster - mindössze annyiban
változtak a dolgok, hogy kifelé a KGB lojálisabb mezt öltött. Ez úgy
értendő, hogy most kerülik a különsen otromba, túlságosan nyílt
akciókat, nehogy feltűnést keltsenek a sajtóban. Új az is, hogy a
Szovjetunió területén a KGB mérsékelni lászik az ellenzékkel
szembeni brutalitását. Hasonló taktikaváltás tapasztalható Moszkva
szövetségeseinek, a kelet-európai országoknak a házatáján is."
|
|
|
|
|
|
 |
Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (1. rész)
|
1990. február 15., csütörtök - Egy hónap múltán, március
16-án lejár az 1985-ben megválasztott Országgyűlés mandátuma: a
hátralévő időszakban 376 képviselő elsősorban választói, s majd az
ország nyilvánossága előtt ad számot végzett - és nem kevéssé
vitatott - munkájáról. Ez a ,,számadás,, lényegében meghatározza azt
az örökséget is, amelyet utódjára hagyományoz a Parlament. Erről
kérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét Csoknyay
Edit, az MTI munkatársa.
E rendkívül összetett, bőséges és nem kis mértékben nyomasztó
örökség lényegében két esztendeje halmozódik, s nem feltétlenül vagy
nem teljes mértékben a jelenlegi Parlament jóvoltából- szögezte le
elöljáróban Fodor István.
Mint mondotta: ennek az örökségnek az alapja egyrészt az
Országgyűléstől függetlenül kialakult politikai helyzet. Két évvel
ezelőtt vetődött fel először a jelenlegi Parlament legitimitásának
kérdése azzal, hogy olyan, politikailag plurális, a társadalom
érdektagozódása alapján megválasztott Országgyűlésre van szükség,
amely tükrözi ezt az érdektagoltságot, s amelyben a képviselők
valóban felkészült, a választók bizalmát élvező, hiteles emberek.
Abban az időben viszont nem volt még többpártrendszer, s hiányoztak
a politikai átalakulás törvényes keretei, jogszabályi feltételei is.
Ezek hiányában tehát akkor sem sikerülhetett volna a kívánt
Országgyűlést megválasztani, ha a jelenleginek netán tán akkortájt
jár le a mandátuma.
Kétségbevonhatatlan: ez az Országgyűlés megalkotta azokat a
magas szintű jogszabályokat, amelyek megteremtették a politikai
átalakulás törvényes kereteit - tudomásul véve, hogy plénumán kívüli
egyeztetések után szentesít törvényeket.
Igaz, még valamit tehetett volna, meg kellett volna tennie -
tért ki a legutóbbi parlamenti ülésszak egyik leghevesebb vitájára,
az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalására Fodor István. (Ismeretes, hogy ez a törvényjavaslat
először magában foglalta a képviselők jogállásán kívül a
tiszteletdíjat, a költségtérítést és a kedvezményeket is. A
törvényhozók azonban többségi vélemény alapján úgy foglaltak állást,
hogy csak a jogállásról alkossanak jogszabályt, az anyagi
kérdésekben pedig az új Parlament döntsön. Végül - alkotmányerejű
törvényről lévén szó - e ,,félbevágott,, törvénytervezet sem kapta
meg a szükséges kétharmados többséget.) (folyt. köv.)
1990. február 15., csütörtök 14:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|