|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kereszténydemokrata Néppárt tiltakozó közleménye
"Tudomásunkra jutott, hogy az egész
országot elárasztották a Keresztény Nemzeti Unió
propagandaanyagával. Az Unió tagjaként többek között felsorolják a
Kereszténydemokrata Néppártot is. Ezennel értesítjük a tisztelt
választópolgárokat, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem volt és
jelenleg sem tagja semmiféle Keresztény Uniónak. Nevünk
szerepeltetése a röplapokon tudtunk nélkül történt. Nemcsak
elhatároljuk magunkat, de tiltakozunk is az ellen, hogy nevünket íly
módon propagandacélokra felhasználják.
"
SZER, Késő esti mai nap, Bárdi István:
A CIA igazgatója a KGB-ről
"A szovjet titkosszolgálat, a KGB továbbra is kifejti
aknamunkáját, és ez a jövőben is így lesz - állapította meg Webster,
a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA igazgatója.
A peresztrojkában - mondotta Webster - mindössze annyiban
változtak a dolgok, hogy kifelé a KGB lojálisabb mezt öltött. Ez úgy
értendő, hogy most kerülik a különsen otromba, túlságosan nyílt
akciókat, nehogy feltűnést keltsenek a sajtóban. Új az is, hogy a
Szovjetunió területén a KGB mérsékelni lászik az ellenzékkel
szembeni brutalitását. Hasonló taktikaváltás tapasztalható Moszkva
szövetségeseinek, a kelet-európai országoknak a házatáján is."
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi Európa-kerakasztal - péntek (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. január 12. péntek (MTI-tud) - A bécsi
Európa-kerekasztal pénteken folytatta és befejezte kétnapos
tanácskozását. A nemzetközi pártközi találkozót az Osztrák Néppárt
(OEVP) rendezte 28 ország - köztük Magyarország - több mint 150
politikai személyiségének, főként kereszténydemokrata irányzatú
pártok képviselőinek részvételével Európa jövőjéről, egységének
megteremtéséről. A pénteki zárónapon a környezetvédelmi, valamint a
kulturális és tudományos együttműködés közös feladatai szerepeltek
napirenden. Mindkét munkaülésen több magyar pártpolitikus fejtette
ki véleményét, délután pedig a kerekasztal munkájába bekapcsolódott
és felszólalt Glatz Ferenc művelődési miniszter is.
A délelőtti ülésen Marilies Flemming asszony, az osztrák kormány néppárti környezetvédelmi minisztere tartott bevezető referátumot. Megállapította, hogy a természeti környezetet, amely az egész emberiség közös öröksége, különösen nagy veszélyek fenyegetik az erősen iparosodott Európában. A környezetvédelem feladatait eddig a piacgazdasági és a tervgazdálkodást folytató országok eltérő módon kezelték, s a gazdaságilag fejletlenebb államok e téren is elmaradtak a kor követelményeitől és műszaki lehetőségeitől. Az előadó szorgalmazta, hogy az európai demokratikus erők összefogása és pártközi együttműködése a környezetvédelemre is terjedjen ki, mivel a környezeti ártalmak gyakran túllépnek a nemzeti határokon, és leküzdésük tennivalói közös, nemzetközi intézményekkel és eszközökkel könnyebben megoldhatók, mint egy-egy ország saját erejéből. (folyt.)
1990. január 12., péntek 19:25
|
Vissza »
|
|
Bécsi Európa-kerakasztal - péntek (2.rész)
|
Keresztes K. Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke a vitában a Bécs-Pozsony-Győr háromszög és a három város környékének közös problémáival igazolta, hogy milyen sok lehetőség kínálkozik Közép-Európában a kisebb régiók közvetlen együttműködésére. Mint elmondta, ebben a térségben egyaránt gondokat okoz a Duna vízminősége és a nagyvárosok iparának környezetszennyezése, és Magyarország, Ausztria, valamint Szlovákia e részein egyaránt nagy számban él nemzetiségi lakosság is.
Javasolta, hogy a három ország ebben a háromszögben indítson el útjára közös regionális tervezést, amely a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi tennivalókat együttes erővel próbálja megoldani. Ez a vállalkozás modellként szolgálhat az ilyenfajta nemzetközi együttműködés kialakításához más,, kisebb vagy nagyobb európai régiók számára is - mondta.
Egy másik magyar felszólaló, Marx Gyula, az MDF országgyűlési képviselője több indítványt terjesztett elő. Szorgalmazta, hogy dolgozzanak ki részletes nemzetközi környezetvédelmi szabványokat, továbbá a fejlett ipari országok saját anyagi eszközökkel építsenek ki korszerű környezetvédelmi megfigyelő szolgálatot Kelet-Európában. Egy másik javaslata szerint egész Európa számára olyan egységes termékszabványokat kellene kidolgozni, amelyek elmőzdítják a kelet-európai államok műszaki fejlődését és gazdaságuk nemzetközi integrálódását. (folyt.köv.)
1990. január 12., péntek 19:35
|
Vissza »
|
|
Bécsi Európa-kerekasztal - péntek - (3. rész)
|
Az európai kulturális és tudományos együttműködés kérdéseinek szentelt délutáni munkaülésen Erhard Busek OEVP-politikus, osztrák tudományügyi miniszter mondott vitaindítót. Hangoztatta, hogy Közép- és Kelet-Európa mostani békés forradalma soha nem képzelt lehetőségeket nyit az európai kulturális összetartozás érvényesítésére, amelynek alapjául a kulturális sokféleség elfogadása szolgál. Több mint 25 pontban sorolta az ilyen irányú együttműködési teendőket, többek között az emberek többnyelvűségének támogatását, közös törtélemkönyvek kiadását, az információcsere fokozását, valamint az európai méretű tudományos kutatások és publikációk szorgalmazását.
Glatz Ferenc művelödési miniszter, aki e befejező ülésen szólalt fel, rámutatott, hogy a közép- és kelet-európai történelem soha nem volt olyan közös, mint az utóbbi évtizedekben. Mint elmondta, a II. világháború után Nyugat-Európa - nem utolsó sorban a Marshall-terv révén - gazdasági és kulturális téren egyaránt meg tudott újulni, miközben a földrész keleti felének országai több mit negyven évig sínylődtek a szovjet mintájú rendszerben, amely történészszemmel nézve nem egyéb, mint ,,a vaskorszak utolsó szakasza,,. Most gazdaságuk rendbehozatalához nekik is új Marshall-tervre van szükségük, tehát nem segélyre, hanem olyan gazdasági közreműködésre, amilyen nélkül annak idején Nyugat-Európa sem tudott volna talpra állni. A gazdasági bajok leküzdésén és politikai rendszerük átalakításán kívül meg kell állítaniuk az erkölcsi romlást, s megszabadulniuk a sztálinizmus kultúrpolitikájának hatásaitól, s ez egyebek között mindenféle cenzúra megszüntetését, az állam iskolaalapító monopoliumának feladását, az orosz nyelv kötelező oktatásának eltörlését és a nyugati nyelvek tudásának fokozottabb elterjesztését követeli. Az európai egységesülés új fórumokat kíván, s ilyen fórumnak ígérkezik a tervezett Bécs-Budapesti Világkiállítás is, amely fontos eszköz lehet Magyarországnak és a térség más országainak Európához való közelítésében - mondta a miniszter. (folyt.)
1990. január 12., péntek 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bécsi Európa-kerekasztal - péntek (4.rész)
|
A délutáni ülés kulturális témaköréhez a magyar pártpolitikusok is hozzászóltak. Keresztes Sándor, a Keresztenydemokrata Néppárt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztény kultúra meghatározó tényező az európai gondolkodásban, ezért ma Kelet-Európában is parancsoló követelmény, hogy az egyházak minden feltételt megkaphassanak szabad működésükhöz, oktatási, szociális, erkölcsi és más fontos társadalmi feladataik akadálytalan ellátásához.
Mécs Imre, az SZDSZ elnökségi tagja ismertette azt a javaslatat, hogy hozzanak létre pártokon és nemzeteken felül álló közép-európai nemzetközi egyetemet, amely kettős integrációs feladatként hidat verhet egyrészt a nemzeti kultúrák, másrészt a különféle tudományágak között. Mint közölte, Magyarországon már három város ajánlott fel helyet egy ilyen intézmény számára, s a közeljövőben megalakul az egyetem létrehozását előkészítő magyarországi liga. Mécs felkérte a bécsi tanácskozás résztvevőit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
Vörös Vince, az FKGP elnöke kifejtette: a magyar kultúra ezer éve a keresztény európai kultúra része, de 1945 után elszakították eredeti gyökereitől. Fontos nemzeti célként jelölte meg az e gyökerekhez való visszatérés, az európaiság gyakorlati kulturális feladatai között pedig a földrész népei közötti nyelvi korlátok csökkentését, az oktatási rendszer fejlesztését, továbbá az emberek és nézetek szabad mozgási feltételeinek megteremtését. (folyt.)
1990. január 12., péntek 20:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bécsi Európa-kerekasztal - péntek - (5.rész)
|
A kerekasztal pénteki záró sajtóértekezletén Anders Bjoerck, az Európai Parlament svéd elnöke többek között az Európa Tanács és a kelet-európai országok kapcsolatairól szólt. Emlékeztetett, hogy e szervezet már vendégstátust adott Magyarországnak és Lengyelországnak, s hajlandó ezt a térség más államainak is biztosítani. A teljes jogú tagságot azonban ahhoz kötik, hogy az ezt kérő államokban szabad választásokon alapuló parlamentáris demokráciát alakítsanak ki, s teljes mértékben tartsák tiszteletben az emberi jogokat. Lehetségesnek mondotta, hogy Magyarország már ez évben elnyeri a teljes jogú tagságot, ehhez azonban az Európa Tanács saját megfigyelői révén meg akar győződni a márciusi választások valóban szabad voltáról és arról, hogy Magyarország néhány más vonatkozásban - például a büntetőjogi előírások terén - is megfelel-e a felvétel szigorú követelményeknek.
A sajtótájékoztatón Antall József, az MDF elnöke egyetértését fejezte ki azzal, hogy az Európa Tanács ilyen magas mércét állít leendő tagjainak. A magyar politikus hangsúlyozta, hogy az európai integrációnak kiemelkedő jelentősége van a kelet-európai népek sorsára nézve, mert többek között csak európai keretben érhető el, hogy ne csak az emberek egyéni jogait, hanem a nemzeti kisebbségek kollektív jogait is szavatolják. Ez különösen fontos a magyar nemzet részére, amelynek mintegy harmadrésze az ország határain kívül él - állapította meg Antall József.
A bécsi Európa-kerekasztal résztvevői pénteken záró nyilatkozatot fogadtak el, amely a tanácskozás eredményeit összefoglalva síkraszáll a földrész demokratikus erőinek összefogásáért, az egypártrendszerek maradéktalan felszámolásáért valamint az új demokratikus rendszerek kibontakozásához és gazdasági felemelkedéséhez való sokirányú nyugati segítségnyújtásért. +++
1990. január 12., péntek 21:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|