 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kereszténydemokrata Néppárt tiltakozó közleménye
"Tudomásunkra jutott, hogy az egész
országot elárasztották a Keresztény Nemzeti Unió
propagandaanyagával. Az Unió tagjaként többek között felsorolják a
Kereszténydemokrata Néppártot is. Ezennel értesítjük a tisztelt
választópolgárokat, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem volt és
jelenleg sem tagja semmiféle Keresztény Uniónak. Nevünk
szerepeltetése a röplapokon tudtunk nélkül történt. Nemcsak
elhatároljuk magunkat, de tiltakozunk is az ellen, hogy nevünket íly
módon propagandacélokra felhasználják.
"
SZER, Késő esti mai nap, Bárdi István:
A CIA igazgatója a KGB-ről
"A szovjet titkosszolgálat, a KGB továbbra is kifejti
aknamunkáját, és ez a jövőben is így lesz - állapította meg Webster,
a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA igazgatója.
A peresztrojkában - mondotta Webster - mindössze annyiban
változtak a dolgok, hogy kifelé a KGB lojálisabb mezt öltött. Ez úgy
értendő, hogy most kerülik a különsen otromba, túlságosan nyílt
akciókat, nehogy feltűnést keltsenek a sajtóban. Új az is, hogy a
Szovjetunió területén a KGB mérsékelni lászik az ellenzékkel
szembeni brutalitását. Hasonló taktikaváltás tapasztalható Moszkva
szövetségeseinek, a kelet-európai országoknak a házatáján is."
|
|
|
|
|
|
 |
- A román helyzet - 2. folyt.
|
A magyarok Temesváron azt mesélték el, többek közt Tőkés
Lászlónak egy közeli barátja, hogy mennyire meglepte őket, és
mennyire fantasztikus volt az, hogy miközben ők ott álltak Tőkés
László háza előtt, a románok csatlakoztak hozzájuk. A románok pedig
azt mesélték, hogy tulajdonképpen amikor ez a Tőkés László-féle
mondjuk tüntetés, vagy védelmi akció megjelent, akkor ez volt amire
ők már régóta vártak. Valami, ami megindul, mert ők már forrtak,
hogy tényleg kimenjenek az utcára, és ebből egy forradalmat
csináljanak. Ennélfogva ők hálásak a magyaroknak, és persze a
magyarok mondjuk hálásak a románoknak. De ennek a csírája abban van,
hogy volt mondjuk egy civil társadalom és a civilizációnak és az
egyetértésnek a csírái megvoltak a városban.
Ezzel ellentétben Brassóban azt mondták nekem, hogy a forradalom
előtt a helyzet és a viszony a nemzetiségek között kimondottan rossz
volt, hogy románok és németek és magyarok elváltak, és külön léptek
fel, és ők kvázi nem beszéltek egymáshoz mielőtt a forradalom
kitört. Egy német pap, akivel beszéltem, az arról számolt be, hogy
most egy nagy változás lehet, történhet a forradalomnak ebben az új
atmoszférájában, és hogy elkezdtek egymással beszélni, és örülni
egymásnak, és így tovább. De kétségtelen az, hogy Brassóban ezek a
nemzetiségek külön voltak válva, nem volt jó a viszony, és azt
hallottam, hogy Marosvásárhelyt például, ami persze főleg magyar
város, de most nagy román lakossága van, hogy ott annyira ment a meg
nem értés, hogy a forradalom után képtelen voltak egy polgári
bizottságot, városi bizottságot felállítani, és itt tulajdonképpen
egy öttagú katonai bizottság vezeti a várost. (folyt.)
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|