Rendszerváltás és az MTI

	A kínai gazdaság 1989-ben (1.rész)
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Peking, 1990. február 20. kedd (MTI-tud) - A korábbi évekhez képest közepes fejlődés jellemezte tavaly a kínai gazdaságot. Ez derül ki a kínai állami statisztikai hivatal kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből, amely szerint 1989-ben 3,9 százalékkal nőtt a nemzeti termék értéke és 3,7 százalékkal a nemzeti jövedelem az országban. A kínai iparban a termelési érték növekménye 8,3 százalékos volt. Ezen belül az állami szektorban 3,7 százalékkal, a szövetkezeti szektorban 10,7 százalékkal, a magánszektorban 24,1 százalékkal, a kínai-külföldi vegyesvállalati szektorban pedig 44,7 százalékkal emelkedett a termelés. A múlt év második felében bevezetett kiigazítás egyik következményeként jelentősen lelassúlt a termelés növekedése a könnyűiparban, különösen olyan tartós fogyasztási cikkek esetében, mint a színes televízió, a magnetofon, a mosógép, a hűtőgép és a fényképezőgép. Kínában tavaly egyebek között 1,04 milliárd tonna szenet, 137 millió tonna kőolajat, 582 milliárd kilowatt villamosenergiát, 61,24 millió tonna acélt és 18,55 tonna műtrágyát termeltek. A termelési ütem és a piaci tevékenység visszaesése következtében az állami ipari üzemek és vállalatok nyeresége mindössze 0,2 százalékkal növekedett, 1,6 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége, miközben általában emelkedtek a termelési költségek. Jelentős mennyiségű eladatlan áru halmozódott fel az üzemek és a vállalatok raktáraiban. (folyt.) 1990. február 20., kedd 17:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A kínai gazdaság 1989-ben (2.rész)
A kínai mezőgazdaságban is szerény, mindössze 3,3 százalékos volt tavaly a termelési érték emelkedése. Kiemelkedően jó volt viszont a kenyérgabona-termelés, amely elérte a mezőgazdaság történetében rekordnak számító 407,45 millió tonnát. Jó volt a termés zöldség- és gyümölcsfélékből. A húsellátás javulását jelezte, hogy az év folyamán összesen 289 millió sertést vágtak le Kínában. Egyidejűleg stagnált a termelés olyan fontos mezőgazdasági termékek esetében, mint például a gyapot, a cukor és az étolaj. A kínai mezőgazdaság múlt évi teljesítményének értékét emeli, hogy olyan természeti csapások, mint a földrengés, az árvíz és a szárazság következtében 52,5 milliárd jüan veszteség érte. Mintegy 24 millió hektáron 30 százalékkal csökkent a termés mennyisége és közel kilencezer lakóház és gazdasági épület megrongálódott. A rendcsinálás és a kiigazítás politikájának érvényesülését mutatja, hogy a múlt évben 50 milliárd jüannal esett az állami beruházások összege, ami 20 százalékos csökkenést jelent az előző évihez képest. A kormány elrendelte 18 ezer állami beruházás felfüggesztését, vagy végleges leállítását és ezzel 67,5 milliárd jüant takarított meg az állam számára. Kína külkereskedelmének teljes volumene tavaly 111,6 milliárd dollár volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint 1988-ban. Az export értéke 52,5 milliárd dollárt, az import értéke pedig 59,1 milliárd dollárt tett ki. Vagyis a külkereskedelmi deficit összege 6,9 milliárd dollárt ért el. Az ország bevétele az idegenforgalomból 1,81 milliárd dollár volt, 19,6 százalékkal kevesebb, mint 1988-ban. A jelentős visszaesés a pekingi diákmozgalom tavaly júniusi katonai leverése miatt következett be. A statisztikai jelentés szerint Kínában tavaly 17,8 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak. Jelentősen visszaesett a fogyasztás, aminek következtében 37,9 százalékkal csökkent az áruházak és a kereskedelmi vállalatok nyeresége. Hozzájárult a vásárlási kedv mérséklődéséhez az is, hogy a városokban a megélhetési költségek 16,3 százalékkal növekedtek. Kína lakossága tavaly elérte az egymilliárd 111,91 millió főt, azaz 15,77 millió fővel emelkedett 1988-hoz viszonyítva - mutat rá jelentésében a kínai állami statisztikai hivatal.+++ 1990. február 20., kedd 17:14
Vissza »