 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz felhívása
"Nemzeti ünnepünk ne legyen a választási csata része, szóljon az
ünnep arról, hogy a márciusi ifjak követelései még ma sem
teljesültek maradéktalanul: nincs közteherviselés, mert az
állampárt ma sem számolt el a vagyonával, nincs teljes
sajtószabadság, mert a nemzeti médiákat továbbra is az állampárt
ellenőrzi. Ma is vannak még idegen csapatok hazánk földjén. Ma is
nyugtalanító Erdély népeinek helyzete.
Találkozunk a déli harangszókor a Március 15-e téren, Petőfi
szobránál. Járjuk végig együtt a megemlékezés hagyományos útvonalát
Kibocsájtók:
Baráth Gergely
Demszky Gábor
Deutsch Tamás
Haraszti Miklós
Rockenbauer Zoltán
Solt Ottilia
"
BBC, Panoráma:
Zsil-völgyi bányászok a romániai pártok ellen?
"Bukarestben
Zsil-völgyi bányászok ezrei tüntettek az uralmon lévő Nemzeti
Megmentési Front mellett. Az elmúlt három hét folyamán ez immár a
második alkalom, hogy szervezett munkás- (ez esetben bányász
)
tüntetés siet a Nemzeti Megmentési Front segítségére. Munkatársunk
Pallai Péter Pártos Gáborral, a BBC kommentátorával beszélgetett a
romániai eseményekről. Az első kérdés az volt:
- Vajon szerinte spontán munkás-megmozdulásról van-e szó, vagy
szervezettről?
- Nehéz innen megítélni. Biztos vagyok benne, hogy az első
alkalomkor - januárban - nyilvánvaló volt, hogy szervezett
megmozdulásról van szó. Most talán valamivel spontánabb volt - habár
a Zsil-völgyi bányászok megint különvonattal érkeztek Bukarestbe.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Állásfoglalás az egyesülési jogról szóló törvénnyel kapcsolatban
|
1990. február 20., kedd - A Magyar Köztársaság Legfelsőbb
Bíróságának közigazgatási kollégiuma kedden megtartotta első ülését
dr. Petrik Ferenc elnökhelyettes vezetésével. A tanácskozáson
megállapították, hogy a jogállamiság megteremtésében jelentős lépés
a kollégium létrehozása, amit remélhetőleg hamarosan követni fog a
közigazgatási bíráskodás hatáskörének kiterjesztése a jelenleginél
szélesebb területre.
A kollégium megtárgyalta az egyesülési jogról szóló, 1989. évi
II. törvény alkalmazásának tapasztalatait. E korszerű jogszabály
múlt év január 24-i hatályba lépése óta több mint tízezer társadalmi
szervezet, ezen belül ötvennél is több párt kérte bírósági
nyilvántartásba vételét. Az első fokú bíróságok a kérelmeket
zökkenőmentesen, lényegében késedelem nélkül intézték. A
nyilvántartásba vételi kérelmek nagy száma, az új jogi szabályozás
nem kellő ismerete azonban egyes megyékben egymástól eltérő, néha a
törvény egyes rendelkezéseit sértő bírói gyakorlatot eredményezett.
Ezért - a helyes bírói gyakorlat kialakítása, az egységes
jogszabályértelmezés érdekében - a közigazgatási kollégium
állásfoglalást fogadott el. Ez - egyebek között - foglalkozik a
társadalmi szervezet elnevezésével. Az állásfoglalás szerint a
választott név a társadalmi szervezet azonosításának és
megkülönböztetésének eszköze kell hogy legyen. Így csak olyan név
viselhető, amely nem azonos, illetve nem téveszthető össze egy másik
hasonló, azonos területen tevékenykedő szervezet nevével. Az
elnevezésben nem szerepelhet megtévesztő kifejezés, amely a
valójában végzett tevékenységgel ellentétes látszatot kelthet.
A bíróságnak a nyilvántartásba vételkor vizsgálnia kell, hogy a
társadalmi szervezetek ügyintéző és képviselő szerveit a törvénynek
megfelelően választották-e, így azt is, hogy a tisztségviselők
nincsenek-e eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az állásfoglalás - a
törvény rendelkezésével összhangban - kimondja, hogy társadalmi
szervezetek szövetsége csak akkor vehető nyilvántartásba, ha
legalább kettő, már nyilvántartásba vett szervezet alapítja meg. A
társadalmi szervezetek területi szerveit azonban nem kell és nem is
lehet önálló nyilvántartásba venni.
A közigazgatási kollégium a jövőben az adófizetéssel kapcsolatos
bírói gyakorlat kérdéseit tekinti át. (MTI)
1990. február 20., kedd 14:20
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|