|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ és a Fidesz felhívása
"Nemzeti ünnepünk ne legyen a választási csata része, szóljon az
ünnep arról, hogy a márciusi ifjak követelései még ma sem
teljesültek maradéktalanul: nincs közteherviselés, mert az
állampárt ma sem számolt el a vagyonával, nincs teljes
sajtószabadság, mert a nemzeti médiákat továbbra is az állampárt
ellenőrzi. Ma is vannak még idegen csapatok hazánk földjén. Ma is
nyugtalanító Erdély népeinek helyzete.
Találkozunk a déli harangszókor a Március 15-e téren, Petőfi
szobránál. Járjuk végig együtt a megemlékezés hagyományos útvonalát
Kibocsájtók:
Baráth Gergely
Demszky Gábor
Deutsch Tamás
Haraszti Miklós
Rockenbauer Zoltán
Solt Ottilia
"
BBC, Panoráma:
Zsil-völgyi bányászok a romániai pártok ellen?
"Bukarestben
Zsil-völgyi bányászok ezrei tüntettek az uralmon lévő Nemzeti
Megmentési Front mellett. Az elmúlt három hét folyamán ez immár a
második alkalom, hogy szervezett munkás- (ez esetben bányász
)
tüntetés siet a Nemzeti Megmentési Front segítségére. Munkatársunk
Pallai Péter Pártos Gáborral, a BBC kommentátorával beszélgetett a
romániai eseményekről. Az első kérdés az volt:
- Vajon szerinte spontán munkás-megmozdulásról van-e szó, vagy
szervezettről?
- Nehéz innen megítélni. Biztos vagyok benne, hogy az első
alkalomkor - januárban - nyilvánvaló volt, hogy szervezett
megmozdulásról van szó. Most talán valamivel spontánabb volt - habár
a Zsil-völgyi bányászok megint különvonattal érkeztek Bukarestbe.
"
|
|
|
|
|
|
|
Észt sztrájk
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósitója jelenti:
Moszkva, 1989. július 26. szerda. (MTI-tud.) - Az Aeroflot észtországi dolgozói is csatlakoztak szerdán a balti köztársaságok egyes üzemeiben hétfőn kezdődött munkabeszüntetéshez. A főként nem észtajkú dolgozókat foglalkoztató üzemekben - tíz tallinni gyárban, így egyebek között két hajójavitó üzemben, egy rádióelektronikai vállalatnál - politikai okokból állt le a termelés: a sztrájkolók (akárcsak korábbi megmozdulásaikon) követelik a ,,diszkriminációs,, köztársasági nyelvtörvény visszavonását, valamint az észt választási törvénytervezet teljes átdolgozását, mivel az eredeti változat hosszabb ottlakáshoz köti a passzív választójogot. Mint ismeretes, e tervezetet hétfőn megvitatta a tallinni parlament, de a döntést - éppen a betelepült lakosság képviselőinek tiltakozása miatt - két héttel későbbre halasztotta.
A sztrájkolók követelései között szerepel egyebek között az is, hogy az észt vezetés foglaljon egyértelműen állást a köztársaság népfrontjának egyes követeléseiről. A népfront korábban az Észt SZSZK megalakulásáról 1940-ben elfogadott nyilatkozat semmissé nyilvánítását szorgalmazta, ami - a sztrájkolók szerint - felhívást jelent a Szovjetuniótól való elszakadásra. Emellett politikailag és jogilag is tisztázni szeretnék az úgynevezett ,,állampolgári bizottságok,, tevékenységét. Észtországban - s a másik két szovjet balti köztársaságban is - a közelmúltban jöttek létre ezek az ,,igazoló bizottságok,, az ellenzéki függetlenségi mozgalmak kezdeményezésére, s céljuk azok listájának összeállítása, akik a Szovjetunióhoz való csatlakozás előtt állampolgárai voltak a független balti államoknak. A balti köztársasági KB-k már korábban elitélték, s jogtalannak minősítették e bizottságok ténykedését.+++
1989. július 26., szerda 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|