Rendszerváltás és az MTI

	Sajátos fegyver a kábítószer ellen
1990. február 19.(MTI-PRESS) - Hollandia a saját útját járja a kábítószer elleni küzdelemben. A kocsmákban és kávéházakban szabad nyíltan hódolni a marihuana élvezetének, az utcán büntetlenűl adható-vehető a hasis és a kokain. Ennek ellenére aránylag sokkal kisebb problémát okoznak a kábítószeres szenvedélybetegségek, mint sok más nyugati országban. A holland rendőröknek is megvan a törvényadta felhatalmazásuk a kábítószerkereskedelem és fogyasztás üldözésére, de az igazságügyi minisztérium arra utasította őket, hogy ezeket ne alkalmazzák, mert csak azt érnék el, hogy az egészségügyi problémát bűnügyi kérdéssé változtatnák. Hollandiában sokan maguk termesztik a marihuána alapanyagát adó indiai kendert, a cannabist. Az 1976-os "ópiumtörvény" betűje szerint ennek 30 grammnál kisebb mennyiségben való eladása nem súlyosabb szabálysértés, mint a tilosban parkolni, de a redőri gyakorlat egészen ötven kilora emeli ezt a határt. A marihuanát jobbára a fiatalok fogyasztják, s ezzel még egyikük sem kockáztatja, hogy kizárnák az egyetemről, vagy elbocsátanák munkahelyéről. A hasis grammja nem drágább 1,5 dollárnál, a kokaint a New York-i ár kétharmadáért lehet kapni, s így viszonylag megfizethető - akik hozzá akarnak jutni, nem kezdenek lopni emiatt. A hatóságok toleranciájának köszönhetően a quasi legális kábítószer-kereskedelem látható és ellenőrizhető, nem kényszerül a föld alá, és nem alakult ki alvilági kábítószermaffia - vallják Amsterdamban Hollandiában dugig teltek a külön kijelölt raktárak k okainnal és heroinnal, s annak ellenére, hogy könnyen elérhető, nem növekszik a fogyasztás. Amsterdam felnőtt lakosainak mindössze 1,7 százaléka felelt egy felmérés során igennel arra kérdésre, hogy az elmúlt egy év alatt fogyasztott-e kokaint, míg ugyanez New Yorkban fél évre vonatkozóan is 6 százalék. Hivatalos adatok szerint a tizenkét éven felüli amerikaiak 33 százaléka kóstolta meg legalább egyszer a marihuánát, Amsterdamban ehhez képest 24 százalékuk. A heroint azok vásárolják, akik rendszeres fogyasztói s szolídan visszahúzódva élnek szenvedélyüknek. A rendőrség nem lép közbe, csak akkor, ha a kábítószeresek békés járókelőket molesztálnak, vagy egyéb bűncselekményt követnek el. Legfőbb gondjuk inkább az, hogy a szenvedélybetegeket a szociális gondozóhálózat felé tereljék. A legfontosabb, hogy életben és viszonylag egészségben maradjanak addig, míg önként el nem szánják magukat, hogy gyógyító kurán vegyenek részt. Adatok szerint - mint arról a londoni The Economist riportja beszámolt - a holland kábítószeresek háromnegyede eljut addig, hogy saját elhatározásából gyógyíttassa magát. (folyt.) 1990. február 19., hétfő 12:46
Vissza » Folytatásokkal »