Rendszerváltás és az MTI

	Négyéves a Mir űrállomás: sikerek és problémák (1. rész)
1990. február 19. hétfő (MTI-Panoráma) - Négyéves a Mir, a nyolcadik szovjet űrállomás. A száraz tényt az évfordulóhoz kapcsolódó szokásnak megfelelően lenyűgöző adatok követik. Ez idő alatt 29 űrhajó csatlakozott az űrállomáshoz: 10 személyszállító (köztük 1986 májusában egy pilóta nélküli, a kísérleti Szojuz TM) és 19 teherszállító. Huszonkét űrhajós dolgozott a fedélzeten, köztük négy külföldi: a második szovjet-bolgár, illetve szovjet-francia, s az első szovjet-afgán és szovjet-szír közös expedíció tagjaként. Jelenleg a hatodik állandó személyzet dolgozik az űrállomáson, amelynek parancsnoka, Anatolij Szolovjov már másodszor tért vissza a Mir-re. Az űrhajósok már csaknem hétezer tudományos kísérletet hajtottak végre a csillagászati, erőforráskutatási, orvos-biológiai, technológiai és fizikai kutatási programok keretében, s egyes területeken már a gazdasági haszon is érzékelhető. Megközelítőleg száz órát töltöttek a nyílt világűrben, s az űrséták időtartama már meghaladja az öt órát. Az űrállomáshoz két speciális modul csatlakozott: 1987 áprilisában a Kvant röntgencsillagászati obszervatórium, 1989 novemberében pedig a saját zsilipkamrával rendelkező, tehát űrsétákhoz felhasználható Kvant-2 szervízmodul. Ez utóbbi vitte magával az ,,űrbiciklinek,, vagy ,,repülő karosszéknek,, becézett, az állomáson kívüli önálló mozgást lehetővé tevő űrjárművet, amelyet az űrhajósok már sikerrel kipróbáltak - akárcsak az 1988-ban kapott újtípusú, francia közreműködéssel készült űrruhát. A modulok segítségével az űrállomás eredeti, 21 tonnás tömege és mintegy száz köbméteres lakható térfogata több mint kétszeresére nőtt. Ezeket az adatokat az évfordulóról megemlékező írások mind felsorakoztatják, de - mint általában a szovjet űrkutatással foglalkozó cikkekben - az eredmények mellett mind nagyobb teret kapnak a viták, a problémák. A glasznoszty 1987-88-ban érte el az űrtudomány területét, s az akkoriban lassanként nyilvánosság elé került, még meglehetősen óvatos tudományos viták 1989 tavaszán már a politikában is visszhangot kaptak. Egyre több parlamenti képviselő, s néhány ismert politikus vetette fel az űrkutatás gazdaságtalanságát, azt, hogy célszerű lenne lassítani, sőt talán leállítani néhány drága programot. (folyt.) 1990. február 19., hétfő 12:09
Vissza »

	Négyéves a Mir űrállomás: sikerek és problémák (2. rész)
A sokfelé szerteágazó, elméleti, gyakorlati, sőt politikai érveket is felsorakoztató vita ismertetésére talán nem ez az évforduló a legalkalmasabb - elegendő, ha a Mir-rel kapcsolatos gondokat felsoroljuk. A szovjet űrkutatás történetében most első ízben, egy folyamatban lévő űrprogram hiányosságai már menet közben nyilvánosságot kaptak. A közvéleményt először megdöbbentette Vlagyimir Satalov altábornagynak, az űrhajósok kiképzőközpontja vezetőjének tavaly májusi nyilatkozata. Satalov az akkor több mint három éve keringő űrállomást ,,elhúzódó építkezésnek,, nevezte, elmondása szerint akkor a berendezéseknek, tudományos műszereknek mintegy a fele gyakorlatilag használhatatlan volt, s az űrhajósok többet foglalkoztak javításokkal, mint tudományos kísérletekkel. - A felbocsátáskor a tudósok az állomások ,,új generációjáról,, beszéltek, mivel a Mir-nek hat dokkolószerkezete van; csak azt nem árulták el, hogy ezek közül csak kettő működik - mondta az altábornagy az Izvesztyija munkatársának. Időközben más gondokra is fény derült. 1987. áprilisában a már amúgy is több mint egyhónapos késéssel indított Kvant-modul összekapcsolását egy nappal el kellett halasztani, a művelet automatikus rendszerben nem sikerült. Az űrhajósoknak ki kellett szállniuk a nyílt világűrbe, hogy megállapítsák: valami eltömte a modul csatlakozóberendezését, s az ismeretlen anyagot el kellett távolítaniuk. A szovjet-afgán, majd a szovjet-francia expedíció leszállásánál a számítógép hibája okozott problémát és egynapos, illetve többórás késést. Végül a Kvant-2-t - amelyet már a földön észrevett hibák miatt eleve több hónapos késéssel indítottak - több műszaki probléma miatt csak öt nappal a tervezett időpont után sikerült az állomáshoz kapcsolni. A hibák, gondok ellenére azonban a program, ha le is lassult, folytatódik, s várhatóan az idén már anyagi hasznot is hoz. A tervek szerint tavasszal bocsátják fel a félvezetők és különleges gyógyszer-alapanyagok gyártására alkalmas Kristály technológiai modult, majd - talán az év végén - a Medilab orvos-biológiai egységet. A Mir a jövőben is vendégül lát külföldi űrhajósokat: a következő két évben egy-egy brit, osztrák és japán kutató kap lehetőséget az űrmunkára. +++ Fazekas Judit, MTI-Panoráma 1990. február 19., hétfő 12:15
Vissza »