|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
A Kisgazdapárt
|
München, 1989. február 21.(SZER, Világhíradó) - Múlt év novemberében a Pilvax Kávéházban meghirdették a Független Kisgazda- , Földmunkás- és Polgári Párt működésének megindítását. A Kisgazdapárt nemrégiben közzétette az ideiglenes vezetőség irányelveit, amelyek a végleges pártprogram kidolgozását hivatottak segíteni. Az irányelvek néhány pontját emeli ki Vadász János. - A Kisgazdapárt még nem léphetett kidolgozott és jóváhagyott programmal a társadalom nyilvánossága elé. Ez csak egy demokratikus folyamat eredménye lehet az újjászerveződő párton belül. De ennek a folyamatnak az első lépése megtörtént. A Kisgazdapárt ideiglenes vezetősége irányelveket készített pártprogram kidolgozásához és ezeket nyilvánosságra hozta. Az irányelvek összeállítói korántsem lépnek fel a teljesség igényével. A dokumentumot csupán egy pártbeli vita kiindulópontjának tekintik. Most csupán néhány jellegzetességre indokolt rámutatni, elsősorban arra, amiben ez a tervezet az MSZMP állandóan módosuló,, kvázi-programjaitól különbözik. A tervezet bevezetőjében hangsúlyozzák: a Kisgazdapárt lehetőséget kíván nyújtani az ország polgárainak, hogy részt vegyenek abban a politikai munkában, amely a mély válságba jutott nemzet fölemelkedését szolgálja. Ez a fogalmazás arra hívja fel a figyelmet, hogy csak a társadalompolitikai öntevékenysége hozhat kibontakozást, és a politikai pártok ennek nem a pótlására, hanem előmozdítására hivatottak. Az irányelvek négy fejezetre tagolódnak. Az elsőben az ország nemzeti érdekeiről és külpolitikai, külgazdasági orientációjáról van szó. A Kisgazdapárt politikailag semleges országot tekint kívánatosnak, a megújulás egyik feltételének tartja a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek önrendelkezési jogainak biztosítását. Sürgeti a KGST-viszony felülvizsgálását és az európai integrációhoz való kapcsolatok erősítését. A második fejezet irányelvei az ország demokratikus átalakulását célzó programpontokat ölelik fel. - A Kisgazdapárt az európai és nemzeti hagyományokon nyugvó korszerű, magyar jogállam megteremtését kívánja. Ennek a tömör bevezető mondatnak komoly érdeme mindaz, ami kimaradt belőle. Önmagáért beszél a két következő mondat: - Szabad választásokon és többpártrendszeren alapuló, állandóan ülésező Országgyűlést! - Kizárólag az Országgyűlésnek felelős, független kormányt! Ékes bizonyságául annak, hogy a legfontosabb tennivalókat csak egyszerűen lehet megfogalmazni. Figyelmet érdemlő, hogy a Kisgazdapárt az új alkotmányt nem kívánja a jelenlegi parlamentre bízni. Sürgeti alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását - bár helyesebb lett volna választást mondani összehívás helyett - és az új alkotmány népszavazás útján történő elfogadását. Lényeges a világnézeti pluralizmusra és egyenlőségre irányuló követelés, mert ennek biztosításával kerülhető el, hogy bármilyen párt valamiféle vezető világnézet kisajátításával vezető szerepre tartson igényt a többivel szemben. Sajnos a rögtönzés és bizonyos rendszertelenség jegyeit viseli a harmadik fejezet, amely a gazdasági és szociális feladatokkal foglalkozik. A programpontok lényegesen nem különböznek az MSZMP reformista szárnyának gazdasági elképzeléseitől. Ez bizonyos fokig vonatkozik a mezőgazdaság reformját érintő pontokra is. A Kisgazdapárt tradícióit, hagyományos profilját figyelembe véve ezen a területen különösen indokolt a falusi lakosság érdekeit kifejező program átfogó és következetes megfogalmazása, amire a pártnak még természetesen alkalma nyílik. Komoly érdeme a tervezetnek, hogy külön fejezetben foglalkozik a környezet és az életminőség védelmét célzó feladatokkal. Követeli például a társadalom népszavazásban érvényesülő vétójogát minden döntésben, amely a környezet sorsát, jövőjét befolyásolja. Mindent összevéve, ez a tervezet értékes hozzájárulás a demokratikus átalakuláshoz,, egy újjászerveződő politikai párt önálló programja felé tett első lépés. +++
1989. február 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|