|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP KB ülésének visszhangja
|
Köln, 1989. február 13. (Deutschlandfunk) - Kedves hallgatóink! Belföldi lapszemlével folytatjuk műsorunkat, amelyben ma egyetlen témával: az MSZMP Központi Bizottsága ülésének visszhangjával foglalkozunk. Idézzük elsőként a Süddeutsche Zeitungot: - - A szocialista testvérországok között - hangsúlyozza a lap - Magyarország mindig is rendkívüli reformbarátnak mutatkozott. Gorbacsov hatalomra jutása óta a magyarság Moszkvából is szabad utat kapott, nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai területlen is reformjaihoz. A pártkongresszus óta lélegzetelállító a fejlődés. Az események e viharos alakulásából a Központi Bizottság a hét végén levonta a konzekvenciákat, és félreérthetetlenül állást foglalt a többpártrendszer mellett. Az ellenzék működésének természetesen határokat von a készülőben lévő alkotmány. A lényeg azonban, hogy a reformerek, akik egy új társadalmi rend megteremtését tűzték célul felülkerekedtek - állapítja meg a cikkíró. A Badische Zeitung a következőket hangsúlyozza: Budapest valóban forradalmi léptekkel halad. Ez az első alkalom, hogy egy uralmon lévő kommunista párt önként lemond az addig oly magától értetődőnek tekintett egyeduralmáról, és előkészíti az utat egy pluralisztikus társadalom megteremtésének. Kihívás ez a kommunista káderek számára, akiknek első alkalommal kell helyt állniuk majd a versenyben, de ugyanakkor azoknak a testvérállamoknak is, amelyek a maguk módján küzdenek a reformokért, vagy pedig megtagadják a lényeges változtatásokat. A kommunisták számára meglehetősen kevés biztosítékot jelent az, hogy a jövő többpártrendszerének szocialista alapokon kell nyugodnia. A későbbi demokratikus államban előbb még kell találniuk majd a helyüket. Hogy hogyan állják meg ezt a próbát, az irányadó lehet Kelet-Európa többi reformere számára. Csak akkor lehetnek sikeresek, ha a megújulási mozgalom részévé válnak -, vagy ahogy ezt épp Grósz Károly demonstrálta - annak az élére állnak - hangsúlyozza a Freiburgban megjelenő napilap. Frankfurter Rundschau így foglalja össze az előzményeket: a szombaton befejeződött KB ülést Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagjának egy két héttel korábbi nyilatkozata váltotta ki. A reformernek az a megállapítása, hogy 1956 nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt, ellentmondásra késztetett más vezetőket, többek között Grósz Károlyt is. A pártban eddig csak ellenforradalomról volt szó. Ez a megfogalmazás jogossá tette a szovjet hadsereg véres beavatkozását, amelynek következtében az akkori miniszterelnököt, aki bejelentette Magyarországnak a Varsói Szerződésből történő kilépését 1958-ban, titkos per után kivégezték - ugyanakkor új párt- és állami vezetést neveztek ki Kádár János vezetésével. A Központi Bizottság mostani ülésén kompromisszumos megoldás született. Kezdetben egy népfelkelésről volt szó, amely véres ellenforradalommá alakult. A kompromisszum egyelőre megfelel a párt valamennyi irányzatának, hiszen meggátolja a pártvezetés szakadását és a személyi konzekvenciákat. A KB a politikai pluralizmus mellett foglalt állást. Grósz támogatta a szocialista alapon létrejövő többpártrendszert -, amely viszont meggátolja a rendszer-ellenes erők létrejöttét. A többpártrendszer segítségével elkerülhetők lennének a múltban elkövetett hibák - idézi az eseményeket a frankfurti lap vezércikke. Az Augsburger Allgemeinéban ezt olvashatjuk: A Kreml-főnök, Gorbacsov sárga lehet az irigységtől, ha Budapestre tekint. Miközben a Szovjetunióban szinte minden oldalról újra és újra gáncsot vetnek a reformereknek - Grósz Károlynak, a magyar párt vezetőjének látszólag minden különösebb megerőltetés nélkül sikerül új utakra vezetnie országát. Holott Magyarországon alig kisebbek a nézeteltérések az ortodoxok és az úgynevezett megújulást sürgető erők között, mint az SZKP-ban - állapítja meg az augsburgi napilap. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|