|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
A recski tábor
|
London, 1989. február 13. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a recski tábor egykori túlélői az Országgyűléshez írott levelükben azt követelik, hogy a parlament ítélje el az ötvenes évek illegális eljárásait, és tegye jóvá a régi igazságtalanságokat. Hallgassák meg erről Sally Ackroyd tudósítását: - Az ötvenes évek leghírhedtebb magyarországi internáló tábora Recsken működött, ahova Rákosi elzáratott mindenkit, akit ellenfelének tartott. így kerültek Recskre jobboldali aktivisták, szociáldemokraták, kisgazdapártiak, de még kommunisták is. 1953-ban, Sztálin halála után a tábort megszüntették, de csak a kommunistákat rehabilitálták, és a túlélőkkel közölték, hogy további 10 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, ha egy szót is szólnak a büntetőtáborban tapasztaltakról. Ennek eredményeként a témáról több mint 30 évig majdnem tökéletes volt a hallgatás. A Recski Szövetség azonban most már követeli az összes túlélő teljes rehabilitálását, és követelte azt is, hogy az Országgyűlés foglalkozzon a témával, illetve intézkedjen, hogy orvosolják az egykori igazságtalanságokat. A Szövetség tárcaközi bizottság felállítását javasolja, hogy az az egész lakosság előtt rendezze a kérdést, valamint az áldozatok emlékére állíttasson emlékművet. A tábor volt foglyai rámutatnak, hogy az internáló táborban eltöltött éveket a mai napig sem számítják be munkaévnek, amikor a nyugdíjakat számítják ki. Ráadásul szabadulásuk után sehol sem találtak munkát. Ezzel szemben azok, akik a jogtiprásért felelősek voltak, egészen a közelmúltig magas pozíciókat töltöttek be, és - mint mondják - szép nagy nyugdíjuk is van. A Szövetség főtitkára, Zimányi Tibor azt mondta, hogy csoportja nem vágyik bosszúra, viszont kérte, hogy a recski táborban szolgált őrök álljanak nyilvánosság elé, és mondják el hogy mi, hogyan történt. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|