|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar politikai helyzet
|
Washington, 1989. január 31. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Magyarországon felgyorsult a politikai reformok bevezetésének üteme, és a magyar vezetők ma olyan témákról is beszélnek, amelyek akár egy évvel ezelőtt tabunak számítottak. Munkatársunk Bécsből küldött jelentését Rácz Zoltán tolmácsolja: - A legmeglepőbb nyilatkozat a hét végén Pozsgay Imre államminisztertől származik. Kijelentette ugyanis - amit egyébként mindenki tud -, hogy 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Pozsgay kijelentése a magyar rádióban a magyar kommunista párt részéről az 1956-os események egyértelmű átértékelését jelenti. Az 1956-os forradalmat a szovjet csapatok elfojtották, miután Nagy Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből. Az elmúlt 30 évben a magyar vezetőség következetesen ellenforradalomnak nevezte az eseményeket. Most, az átértékelés mindössze két nappal azután hangzott el, hogy a magyar kormány beleegyezett Nagy Imre és társai holttestének exhumálásába és normális eltemetésébe. Pozsgay azonban azt is kijelentette, hogy mindez nem jelenti Nagy Imre rehabilitálását. Magyar újságírók a hét végén felhívást tettek közzé azoknak a társaiknak rehabilitálására, akiket az 1956-os forradalom után kizártak az újságíró szövetségből. A szövetség egyben követelte a földalatti kiadványok legalizálását és hangoztatta, hogy a glasznoszty egyetemes, nem lehet különbözően értelmezni a hivatalos és nem hivatalos kiadványokra. A felhívás egyértelmű fejlődést tükröz a sajtószabadság irányában május óta, amikor eltávolították hivatalából a hosszú ideig uralmon lévő Kádár Jánost. A többpártrendszer kifejlesztése is folyamatban van. Pozsgay azt mondotta a magyar rádióban, hogy a kommunista pártnak meg kell tanulni az együttélést más pártokkal. Nyers Rezső államminiszter egy lépéssel tovább ment: az osztrák Profil magazin tegnapi számában azt mondotta, hogy a kommunista párt széles alapokra helyezett koalícióra törekszik, amely magában foglalná a baloldalt és a centrumot, tehát a kommunista pártot, valamint az újjáalakult Szociáldemokrata és Kisgazdapártot. Más pártok - mondotta Nyers - amelyek kapitalista érdekeket képviselnek, esetleg szintén működhetnek.. A reformok nemcsak a politikai intézményrendszerben, hanem a hivatalos szimbólumokban is változásokat hoznak. Az Országgyűlés alkotmányjogi bizottságának pénteki ülésén a képviselők azt mondották, hogy a Magyar Köztársasághoz ragasztott "demokratikus", illetve "szocialista" jelzők feleslegesek. Az Alkotmánynak kell meghatározni a kormány demokratikus jellegét, illetve a szocialista rendszert. A képviselők ugyanakkor állást foglaltak a szovjet stílusú címer megszüntetése mellett, és szorgalmazták a régi magyar címer visszahozását, esetleg Szent István koronájával. Az elhangzottakkal kapcsolatban még csak annyit, hogy a Washington Post című fővárosi lap mai száma budapesti keltezésű néhány soros jelentésében arról számol be, hogy Grósz Károly pártfőtitkár cáfolta Pozsgay Imre államminiszter kijelentését, amely szerint 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt. Grósz szerint az MSZMP vezetősége még nem döntött arról, hogy az 1956-os eseményeket valóban népfelkelésnek tekintse. +++
1989. január 31., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|