 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
 |
Hajléktalanok a fővárosban
|
--------------------------
München, 1990. november 1. (SZER, Magyar híradó) Demszky Gábor
talpon töltötte főpolgármesterségének első éjszakáját - a főváros
pályaudvarain próbált közvetíteni, vasutasok, rendőrök, utasok és
hajléktalanok között. - Tar Péter tudósít:
- Már hetekkel ezelőtt elterjedt a hír, hogy a Magyar
Államvasutak november elsejétől az utolsó vonat érkezésekor lezárja
és csak a hajnali első szerelvény indulása előtt nyitja ki a
budapesti pályaudvarait.
Aki ismeri a három nagy pályaudvar éjszakai életét, az tudja:
több száz, egyesek szerint mintegy másfél ezer embert érint ez. Ők
azok, akik hajlékuk nem lévén, rendszeresen a várótermekben, az üres
vasúti kocsikban hajtják álomra fejüket.
A MÁV vezetői is tudták, a bezárás előtt nehéz lesz
megtisztítaniuk a helyiségeket a csövesektől. Előzetesen
nyilatkozatban figyelmeztették a társadalmat, hogy a
Belügyminisztérium segítsége nélkül nem tudják megoldani a
kilakoltatásokat.
A Déli és a Nyugati pályaudvaron aránylag zavartalanul folyt
aztán a takarítás. Az éjfélig meghírdetett akció a Keletiben viszont
elmaradt. Bár kutyákkal, kommandósoknak öltözött vasúti rendészek a
holtvágányokon álló üres kocsikat megtisztították a
hajléktalanoktól, de nem azok hátrahagyott szemeteitől, ürülékeitől.
És nem bírták felszabadítani a nemzetközi várótermet sem, többnyire
nyelvi nehézségek miatt: románok, lengyelek és ukránok teszik ki a
háromnegyedét az itt éjszakázóknak. Többségük a várva várt
paradicsomba, Nyugatra indult, de aztán csak idáig jutott, vissza
pedig nem mennek - otthonuk lett a Keleti várója. (folyt.)
1990. november 1., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|