|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Továbbra is öntöznek a gazdaságok (1. rész)
|
1990. augusztus 15., szerda - A múlt heti néhány napos
lehülés, az időjárási front sem hozott annyi csapadékot, hogy a
talajok víztartalma növekedett volna. Ezért ahol csak lehet, annak
ellenére öntöznek, hogy a víz tetemesen megdrágult, mivel szabadáras
lett.
A Földművelésügyi Minisztériumban elmondották: az öntözésre berendezett mintegy 350 ezer hektáros terület 70 százalékára juttatnak az üzemek folyamatosan mesterséges csapadékot. Azért nem többre, mert az öntözőcsövekkel betelepített táblák egy részén a vetésforgó szerint vízutánpótlást nem igénylő növények vannak.
A vízszolgáltatási díjak szabaddá tétele különben idén új helyzetet teremtett. Mint ismeretes: az öntöző vizet a legtöbb helyen nem a gazdaságok termelik ki maguknak, hanem a vízügyi vállalatok szolgáltatják. Az egységes díj megszüntetése óta a vállalatok a vízdíjban minden költségüket felszámították. A gazdaságok egy ideig túlságosan magasnak tartották e díjat, ezért a vízügyi szervezetek felajánlották, hogy a víz kivételi-, illetve továbbító berendezéseket üzemeltetésre átadják a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. A termelők hamar rájöttek, hogy a vízszolgáltatás díja valóban nem ok nélkül magas, és speciális szakember hiányában a vízszolgáltatásban lemondtak az ,,önkiszolgálásról,, és továbbra is a vízügyi vállalatoktól igénylik az öntözővizet.
A gazdaságok egyébként a vízellátás tekintetében eltérő helyzetben vannak. A szerencsésebbek, így például a Duna, Tisza és más folyók, patakok közvetlen közelében működő üzemek nem fizetnek vízdíjat. Azok számára viszont, akikhez két-háromszoros lépcsőben, többszöri emeléssel, hosszabb távolságból jut el az öntözővíz, tetemes az ár. Ezekben az üzemekben csak a megfelelő gazdaságossági számítások elvégzése után vállalkoznak az öntözésre. Számos üzemben a kedvezőtlen adottság esetén is öntöznek, mivel a terméskiesés viszont pótolhatatlan veszteséget jelentene az exportban, vagy éppen az állatok tartásában, takarmányozásában. Így például igen nagy területeken öntözik a gazdaságok a vetőmagnak szánt kukoricát. A hibridkukorica-vetőmagot termő területek valamivel több mint a felére juttatnak öntözővizet. (folyt.köv.)
1990. augusztus 14., kedd 22:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|