|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke
|
1990. augusztus 3., péntek - A Magyar Köztársaság Országgyűlése pénteki ünnepi ülésén Göncz Árpádot választotta meg köztársasági elnökké. A legmagasabb közjogi méltóságra 31O képviselő adta le szavazatát, közülük 295-en szavaztak Göncz Árpádra.
A bejelentést követően az ország Házában az immár negyedik köztársasági elnök letette az esküt.
Az ünnepi ceremónia után elsőként Szabad György házelnök köszöntötte az államfőt, majd Göncz Árpád beszédet mondott. Kijelentette: tudatában van annak, hogy jelölése nem annyira neki, mint a legujabbkori történelmünk azon személyeinek szól, akiknek élete során munkatársa, némelyiküknek rabtársa volt, akiknek a neve politikus-léte állomását jelzi, s akiket - ha élnének - mint magánál személyénél méltóbbakat szivesen látna az új Magyar Köztársaság elnöki székében. Jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a Ház valamennyi pártja, s a függetlenek csoportja egyaránt egyetértett jelölésével, hiszen ők a magyar nép túlnyomó többségét képviselik, s így joggal tekintheti magát az ország közös választottjának. (MTI)
1990. augusztus 3., péntek 10:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|