|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
A szovjet olajszállítások elmaradása - és az indokolás
|
------------------------------------------------------
München, 1990. július 12. (SZER, A mai nap) - Antall József miniszterelnök tegnap a magyar Országgyűlés előtt bejelentette, hogy a Szovjetunió kedd délelőttől 26 órán át szüneteltette a kőolajszállítást Magyarországnak. Moszkva műszaki okokkal indokolta a kimaradást.
- Mennyire lehet elfogadni az érvelést? - erre a kérdésre válaszol Gordon Tamás:
- A szovjet kőolajszállítás több mint 24 órás leállítását figyelmeztetésnek kell tekinteni - még akkor is, ha annak hivatalos oka műszaki karbantartás volt.
A karbantartást nyilván előre be lehet jelenteni - de legalábbis annak megkezdésekor. A szovjet fél a magyar reklamációra 24 óra elmúltával adott választ - a többszöri érdeklődést figyelmen kívül hagyta.
Minden okunk megvan tehát, hogy az olajszállítás kiesése hátterében szándékos akciót sejtsünk -, a kérdés legfeljebb az lehet, hogy milyen szinten hozott döntésről van szó.
Hogy a helyzetet a magyar kormány is komolyan veszi, bizonyítja, hogy Antall József miniszterelnök tegnap este a Parlamentben jelentette be a nyersanyag-kiesést, és adott hírt arról, hogy máris küldöttséget menesztettek a Szovjetunióba az incidens kivizsgálására.
A kőolajszállítás durva kiesését lehetetlen elválasztani a szovjet-magyar kapcsolatokat beárnyékoló gazdasági-politikai légkörtől. Nézzük először a gazdasági hátteret:
Moszkvában ferde szemmel nézték Magyarországnak előbb a KGST-től, majd a transzferábilis rubeltől való idegenkedését, és a dollárban történő elszámoláson aratott sikert - melyre egyébként január elsejétől térnek át. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet olajszállítások elmaradása - 1. folyt.
|
Rizskov miniszterelnök az SZKP kongresszusán jelentette be, hogy Moszkva csökkenteni fogja a kelet-európai államoknak szállított olaj mennyiségét.
Országokat ugyan nem nevezett meg, de az indokolt pánik nem maradt el Budapesten. Konkrétumokra sem kellett sokáig várni: az államközi szerződést lebonyolító Mineralimpex külkereskedelmi vállalat értesítést is kapott, hogy a szovjet fél már júliusban lényegesen kevesebb olajat szállít.
Gazdasági természetű is - de leginkább politikai: a szovjet csapatok kivonása Magyarországról -, illetve az ekörül kialakult nézeteltérések. Mint ismeretes: a moszkvai pártkongresszuson is hallhatóak voltak olyan vélemények, hogy a Kreml elsiette Kelet-Európa feladását.
Burlakov vezérezredes, a szovjet Déli Hadseregcsoport főparancsnoka pedig egyenesen a kivonulás leállításával fenyegetőzött, ha Magyarország nem fizet kártérítést és jóvátételt.
Mivel Budapest ettől vonakodik, illetve várhatóan sokkal nagyobb számlát tudna benyújtani -, az olajcsap elzárása gazdasági zsarolásnak is felfogható.
A szovjet sajtóban általában az a nézet uralkodik, hogy Magyarországnak csak előnye származott a Szovjetunióval fennálló torz árrendszerből.
Némi igazság van ebben, hiszen kétségtelenül olcsóbban juthattunk nyersanyaghoz, és a nyugati piacon korántsem versenyképes árukat tudtunk a szovjet piacra szállítani. De ez egyrészt konzerválta a hazai ipar elavult szerkezetét, másrészt olyan politikai ára volt, amely a szovjet kommunizmus fennmaradásához is hozzájárult. Ezért utólag benyújtani a számlát: enyhén szólva azonosulást jelent a múlttal. (folyt.)
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet olajszállítások elmaradása - 2. folyt.
|
Az olajkiesés ugyanaznap következett be, mint amikor Gorbacsovot újraválasztották az SZKP főtitkárává - és ezzel megerősítést nyert a reformpolitika.
Tudjuk, hogy a Szovjetunió óriási gazdasági nehézségekkel küzd, hogy az aratás sikere függ az elegendő üzemanyagtól -, de a peresztrojka, a reformpolitika kifelé is kötelez: például arra, hogy a gazdasági kapcsolatokat ne terhelje meg ismét az irracionális politikai szemfényvesztés. +++
1990. július 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|