|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
- Változások a diplomáciai karban - 1. folyt.
|
Hazatérve viszont nem a külügyi pályára kerültek azonnal. Különböző szerkesztőségekben kaptak feladatokat, netán az MSZMP KB agit.prop. osztályán tevékenykedtek vagy fordítva, de útjukat a párt határozta meg, feladataikat a Jászai Mari téri házból kapták.
Várkonyi Péter washingtoni nagykövet 1948-tól párttag, és 1951-től 1958-ig különböző diplomáciai beosztásokban dolgozott, majd vezette a Külügyminisztérium sajtóosztályát, elnöke lett a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, kinevezték a Népszabadság főszerkesztőjének, onnét a külügyminiszteri székbe ült, és felmentése után került Amerikába.
Bányász Rezső a Vas megye című lapnál kezdte a politizálást 1949-ben, majd kiképzése után sajtóattasé lett Stockholmban, vezette a Külügyminisztérium sajtóosztályát, New Yorkban az ENSZ- képviseletünk helyettes vezetőjeként irányította az információkat, aztán Londonban lett nagykövet, és 1984-től a Tájékoztatási Hivatalba került elnöknek. Onnét akkreditálták Ottawába.
Az ismertebb visszahívottak közé tartozik még Lakatos Ernő, a Tájékoztatási Hivatal, az MTI, illetve az "ÁPO-nak" becézett korlátlan hatalmú pártpropaganda-osztály nem éppen halk szavú főnöke, akit Berlinbe ejtőernyőztek a magatartását mind gyakrabban bírált támadások elől.
Hozzájuk képest a berni volt nagykövet, Hajdú János a hatalom perifériáján mozgott, mert noha lelkesen kommentálta a külpolitikai eseményeket a Népszabadságban, tudósíthatott Hanoiból, később Bonnból és a Hét televíziós műsor főszerkesztőjeként országszerte ismert lett, de ezt kevesellte. A Szlovákiában élő Duray Miklósnak 1983-ban jelent meg New York-ban Püski Sándor kiadásában a Kutyaszorítóban című kötete, amelynek bevezetőjét - Kapaszkodás a megmaradásért - Csoóri Sándor írta, és az ebben felvetett, akkor még eretneknek számító gondolatokat bírálni kellett. Erre a célra az Élet és Irodalom hetilapot szemelték ki, de az ítélet végrehajtását, noha erre többeket utasítottak, csak Hajdú János vállalta. Ennek honoráriumaként kapta a berni nagykövet tisztét. Ám utána sem maradt csendben. (folyt.)
1990. június 2., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|