|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
- Bihari Mihály a román helyzetről - 1.folyt.
|
Nagyon könnyen el tudom képzelni, hogy a temesvári események - ösztönözve nyilván az NDK, csehszlovákiai, magyarországi, lengyelországi eseményekkel - egy domino-effektust indítanak el Romániában. A legjobban elnyomott országrészben: Erdélyben - és ez a domino-effektus esetleg egészen Bukarestig fog hatni. - Amikor ezek az események történtek, a nyugatnémet kancellár, Kohl Budapesten járt és beszélt Magyarországhoz. Milyen hatása volt Magyarországra és Kelet-Európára a Kohl-látogatásnak és az általa mondottaknak? -Kohl kancellár beszéde ma hangzott el a parlamentben, tehát még csak nagyon friss intuíciókról lehet beszélni. A parlamentben, amelynek a tv-közvetítését néztem, rendkívül szimpátiával fogadták Kohl kancellár higgadt, tárgyilagos, ugyanakkor nagyon elismerő szavait. Elismerő szavait a magyar folyamatokat illetően, az NDK-menekültek nyár végi-ősz eleji segítségét illetően, és nagyon fontos volt az is, hogy helyre tette és pontosította a német egyesítésnek a kérdését. Nem titkolva azt, hogy természetesen a német nemzetnek valahol valamilyen módon egységes országban kell élni, azonban a jelenlegi politikai helyzetben nem lehet napirendre tűzni a német újraegyesítést. Ez a higgadt hang, valamint az, hogy Németország részéről Magyarország segítése nem egyszerűen a politikai konjuktúrával függ össze, és az hogy időközben NDK-ban és Csehszlovákiában is felgyorsultak a folyamatok és a radikális változások, nem változtatja meg az NSZK szándékát Magyarország hathatós gazdasági, politikai és erkölcsi segítségét illetően.
1989. december 18., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|