|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (2. rész)
|
Többen emlékeztettek arra, hogy a közép-kelet-európai térség stabilitása a történelem folyamán alapvetően mindig három nagyhatalomtól, Németországtól, Oroszországtól és a Habsburg-monarchiától függött. Egyöntetű vélemény szerint a Monarchia nem állítható vissza, ugyanakkor néhányan azon elképzelésüket hangoztatták, hogy annak valamilyen funkcionális helyettesítésére szükség lenne. Ennek jegyében fogalmazódott meg egy esetleges észak-déli (Lengyelországtól Bulgáriáig terjedő) tengely kialakításának gondolata. Egyes felszólalások szerint az ebben a körben elhelyezkedő államok laza szövetsége, külpolitikailag összehangolt fellépése megkönnyíthetné a térség országainak integrálódását az egységes Európába. Konrád György a közös fellépés szükségességét azzal támasztotta alá, hogy ily módon nagyobb az esély az európai integráció vérkeringésébe való bejutásra. Rámutatott arra is, hogy az európai egyesült államok elsőként a kultúrában teremthető meg. A nukleáris hatalmak jelenlegi fejlettsége kapcsán leszögezte: a NATO gyors felszámolásának esetleges követelése illuzórikus.
A tanácskozáson megkülönböztetett figyelmet kapott a kisebbségek kérdése. Többen is megfogalmazták: a térség országai nagyobb ,,ellenséggel,, mint a nacionalizmus, nemigen állhatnak szemben. Dan Petrescu a nemzetiségi kérdés megoldása egyik kulcsaként említette, a térség országait elválasztó határok formálissá válását, mert mint mondotta: ,,az elzártság megakadályozza a népek egymásra találását,,. Kis János azt hangsúlyozta: a határok csak akkor lesznek változtathatatlanok, ha elvesztik jelentőségüket. Ehhez pedig nemcsak az szükséges, hogy ,,átjárhatók,, legyenek, hanem az is, hogy a térség országaiban élő nemzetiségiek számára mindegy legyen, hol élnek. Vagyis a nemzetiségiek mindenütt rendelkezzenek olyan jogokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy államuk lojális polgáraként méltósággal éljenek. Zbigniew Bujak - aki egyébként a lengyel Báthory Alapítvány elnöke - elmondta: ősszel Bécsben konferenciát rendeznek, s ezen elsősorban arra keresnek választ, hogy milyen jogokat szükséges adni a kisebbségeknek. Ennek megszervezéséhez kérte a résztvevők segítségét. (folyt. köv.)
1990. március 3., szombat 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|