|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Bokor Imre megrovásban részesült
|
1990. február 26., hétfő - Mint a sajtó korábban beszámolt
róla, Bokor Imre nyugállományú ezredes, a nagy érdeklődést kiváltó
Kiskirályok mundérban című könyv szerzője ellen három érintett
tábornok büntetőfeljelentést tett a Budapesti Katonai Ügyészségen
nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt.
Az ügyben lefolytatott nyomozás során a katonai ügyészség azt állapította meg, hogy Bokor Imre könyvében alaptalanul, ellenőrizetlenül valótlan dolgokat állított Elkán Károly vezérőrnagyról, Komáromi István vezérőrnagyról és Reményi Gyula nyugállományú altábornagyról. Sem Elkán vezérőrnagy, sem Komáromi vezérőrnagy nem építkezett katonákkal, nem használt fel honvédségi anyagokat. Reményi altábornagy nem követett el visszaéléseket sem üdültetéssel, sem katonai gyakorlatokkal kapcsolatban; az ő katonai vezetői tevékenységét, szakértelmét illető megjegyzések ugyancsak megalapozatlanok, illetve nem bizonyítottak. Bokor Imre tehát az említett három katonai vezető sérelmére elkövette a nagy nyilvánosság előtti rágalmazás vétségét.
A Budapesti Katonai Ügyészség a tényállás tisztázása, a valóság bizonyítása után a nyomozást megszüntette. Bokor Imrét - figyelembe véve katonai pályafutását, cselekménye indítékait - megrovásban részesítette.
A határozat ellen a nyugállományú ezredes panaszt jelentett be. (MTI)
1990. február 26., hétfő 16:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|