|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Harvardi segítség
|
Cambridge (Massachusetts), 1990. február 21 szerda (UPI) -
Kelet-Európa részben az amerikai Harvard egyetemtől remél
segítséget ahhoz, miként kellene a nemzetgazdaságokat átállítani a
központi tervezés rozsdás sínjeiről a piacgazdaság
,,sztrádájára,,.
Eddig négy, részben vagy kizárólag a Harvardon oktató közgazdászt kértek fel kelet-európai országok arra, hogy elméleteiket gyakorlattá gyúrják a demokratizálódó térségben, így Satnislaw Gomulkát, aki lengyel szakértő, Kornai Jánost, aki minden évben egy szemesztert tart a Harvardon, továbbá Jeffrey Sachs-ot, aki a lengyel Szolidaritás vezette kormány tanácsadója és amerikai egyetemi kollegáját, Larry Summerst, akinek Litvánia jutott.
A 36 éves Sachs a fokozatos változtatásokkal szemben a gyors megoldás híva: szerinte azonnal nyugati típusú piacgazdálkodást kellene megvalósítani Lengyelországban. Három pontos programjában az infláció 50 százalék alá szorítását, a határ mielőbbi megnyitását a magántőke előtt, a pénzügyileg fegyelmezetlen állami cégek megrendszabályozását határozta meg legfőbb feladatokként.
Gomulka nagyjából egyettért Sachs teóriáival, ám szerinte kollégája nem számol eléggé a program megvalósításának társadalmi feszültségeivel, márpedig a Szolidaritás legnagyobb ,,vagyona,, - így Gomulka - a tömeg támogatása.
Summers is viharos vizekre evezett, amikor elfogadta a litván kormány megbízását. Megítélése szerint Litvániában megértették, hogy kockázatosabb egy újfajta szocializmust fabrikálni, mint áttérni a szabad piaci gazdaságra. Summers egyébként a külföldi szakértők szerepét nem tartja sorsdöntőnek, mondván: jövőjük végülis maguknak a kelet-európaiaknak a kezében van. +++
1990. február 20., kedd 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|