|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
- Reformkommunizmus - 3. folyt.
|
Ugyanígy spontán, és ezért erős kapcsolat van a magánszektor és a piaci koordináció között. Az állami szektor és a piaci koordináció között azonban csak mesterséges kapcsolat hozható létre. Ez az eröltetett kapcsolódás csak gyenge lehet, és a tapasztalatok is mutatják, hogy nem működik.
Egy harmadik út lehetőségét is tárgyalja a cikk: a szövetkezeti és önigazgató formák közötti nem állami és nem piaci koordináció lehetőségét. A tapasztalat azonban nem támasztja alá az e formákhoz fűzött reményeket. Amikor a reformszocialista országokban az állami tulajdon mellett más tulajdonformákat is megengedtek, kizárólag a magántulajdon térnyerése volt igazán gyors.
Választani kell tehát: akik meg akarják tartani az állami szektor dominanciáját, azoknak a bürokratikus koordinációt is el kell fogadniuk. Azoknak viszont, akik piaci koordinációt akarnak, el kell fogadniuk a magánszektor radikális kiszélesítését. Idézem: a kívánt koordinációs mechanizmus, a piac nem jön létre a megfelelő tulajdonform, a magántulajdon fedezete nélkül. A piaci szocializmus merő ábránd. Az állami tulajdont és a piacot együtt követelő hangzatos jelszavak félreértést okoznak és tápot adnak hamis várakozásoknak, amelyeket azután a félreformokkal való kísérletezés keserű tapasztalatai bizonyosan megcáfolnak. A magánszektor kiszélesítése felé való haladás a gazdasági haladás legfontosabb mércéje. +++
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|