|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
- Reformkommunizmus - 2. folyt.
|
Változnék viszont a magántermelők és vállalkozók viselkedése, ha eltörölnék a bürokratikus korlátokat. Idézem Kornait: ha egy társadalom megengedi nagyszámú kistermelő jelenlétét, s engedélyezi nekik, hogy tőkét halmozzanak fel és növekedjenek, akkor előbb vagy utóbb meg fog jelenni a valódi tőkések csoportja.
E tény belátásához arra kérjük az olvasót, hogy képzelje el, mi történik akkor, ha egy szocialista gazdaságban a magántermelők ugyanúgy hozzájutnának hitelhez, továbbá valamennyi, a termeléshez szükséges ráfordításhoz, mint az állami tulajdonú vállalatok, mi több, az adózási és támogatási rendszer is az utóbbiakkal azonos módon kezelné őket. Nem kétséges, hogy a sikeresebb magánvállalkozások felhalmozni és növekedni kezdenének.
A cikk következő pontja a bürokrácia szívósságát tárgyalja. Mindenekelőtt arra az ismert tényre hívja fel a figyelmet, hogy a gazdasági reform bevezetése után nem a piac lépett a bürokratikus irányítás helyébe, hanem csupán annyi történt, hogy a közvetlen bürokratikus irányítást a közvetett bürokratikus irányítás váltotta fel.
Ennél azonban tovább megy Kornai. Szerinte - ismét idézem - a bürokrácia szívóssága is spontán, természeti velejárója a rendszernek. A párt központi vagy politikai bizottságának nem kell elhatároznia, hogy a reform folyamán életben tartja a lehető legnagyobb bürokráciát. Ellenkezőleg, a bürokrácia, a csökkentésével próbálkozó erőfeszítések ellenére is nőhet.
Csak nagyon kevés híve, de annál több ellenfele van Kornai szerint az állami szektor decentralizált jósreformjának. Nem bízik tehát az ilyen irányú reformok sikerében. Az állami szektor és a bürokratikus koordináció között spontán és éppen ezért erős kapcsolat van. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|