 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
 |
Kadhafi-Mubarak tárgyalás Egyiptomban
|
Eszes Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Kairó, 1990. febriár 18. vasárnap (MTI-TUD) - Moamer
el-Kadhafi líbiai vezető vasárnap délután népes kíséret élén
egynapos látogatásra a felső-egyiptomi Asszuánba érkezett, ahol
vendéglátójával, Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel megkezdte
tárgyalásait.
A két szomszédos arab ország vezetőinek négy hónapon belül e
mostani immár a 4. találkozója; a közel másfél évtizedig tartott
ellenséges viszony a tavaly májusi casablancai arab csúcson kezdett
felengedni, és ennek nyomán jöttek létre késő ősszel a határmenti
találkozók. A nagylétszámú küldöttségek feladata, hogy a kölcsönös
érdekek alapján kidolgozzák, illetve továbbfejlesszék a gazdasági
együttműködést, amely - reményeik szerint - a mezőgazdaság, az ipar,
a szolgáltatások és az energiagazdálkodás területén túl kiterjedne a
kulturális, távközlési, egészségügyi és oktatási szférára is.
Kairóban nem titkolják, hogy a felívelő kapcsolatoktól a képzett, de
jelenleg munka nélküli egyiptomi dolgozók egy részének
foglalkoztatását is megoldja. (Fél éve alatt Irakból egymillió
egyiptomi vendégmunkásnak kellett hazatérnie, meglehetősen súlyos
feszültségek közepette.)
A külpolitikai kérdések közül a két arab vezető a bejelentés
szerint főként azt tekinti át, milyen hatást gyakorolnak a
Közel-Keletre a Kelet-Európában bekövetkező mély változások,
valamint a szovjetunióbeli zsidóság tömeges Izraelbe való
vándorlása.
Bár Kadhafi és Mubarak az említett találkozókon túl immár heti
rendszerességgel telefonkapcsolatban áll, a líbiai-egyiptomi
diplomáciai kapcsolatok az 1970-es évek végén bekövetkezett szakítás
óta sem álltak helyre. Túl a realizmus diktálta óvatosságon, ebben
szerepe van a líbiai vezető fenntartásának: Kadhafi tartja magát
korábbi kijelentéséhez, miszerint addig nem teszi be lábát Kairóba,
amíg ott (az izraeli nagykövetségen) Dávid-csillagos lobogó leng -
ezért az asszuáni helyszín kiválasztása. +++
1990. február 18., vasárnap 16:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|