|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
New York Times - magyar
|
Washington, 1990. február 18. vasárnap (MTI-TUD) -
Magyarország hamarosan az élre kerülhet a demokráciáért folyó
versenyben, mert a választások után itt alakulhat meg
Kelet-Európában elsőnek kormány teljesen a kommunisták nélkül, írta
vasárnap a The New York Times. A lap kelet-európai helyzetképében
rámutatott, hogy a harc a két ellenzéki párt, az MDF és az SZDSZ
között alakul ki; egyébként várhatóan egyik induló párt sem kap
többséget, így koalíció alakul.
Az új kormánynak emelkedő árakkal és pusztító adósságteherrel kell megküzdenie. A létrejövő koalíció összetétele, képessége, hogy meghozza a nehéz gazdasági döntéseket fontos próbatételt jelentenek. Kulcsfontosságú lesz az is, hogyan kezeli majd az új vezetés a kibontakozó nacionalizmust: aggodalom tapasztalható e nacionalizmus lehetséges következményeit illetően a zsidókra, a cigányokra és más kisebbségekre, írta a lap.
Romániával kapcsolatban a lap arról írt, hogy a kérdés: lesz-e elegendő élelmiszer, mire képes a megmentési front, hogyan lesz képes bármilyen törvényes kormány hatalomra kerülni, évek diktatúrája után. Kérdés, hogy az elmúlt hónapok viharai után mennyire lesz békés a választási kampány? A veszély Romániában az, hogy az instabilitás a hadsereg beavatkozásához vezethet - akár a kormány felhívására is. Ugyancsak nyitott kérdés, hogy a gazdasági zűrzavar, a nehézségek nem élezik-e majd tovább az ellentéteket a románok és az ország legnagyobb kisebsége, a magyarok között.
A The New York Times összeállítást közölt a térség lakosságának vásárlóerejéről. Az amerikai vásárlóerőt 100-nak véve az összehasonlító mutatók: Románia 21, Lengyelország és Szovjetunió 28, Bulgária 29, Magyarország 33, Csehszlovákia 39, NDK 47. +++
1990. február 18., vasárnap 16:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|