|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
- Pártprogram - 3. folyt.
|
Erre nagyon sok oldalról volna szükség. Elsősorban így lehet egyáltalán egy olyan piaci versenyt kialakítani, amelyben eldől az, hogy tulajdonképpen ki gazdálkodik jobban, mert hiszen az gazdálkodik jobban, aki nagyobb bérletet tud az általa használt földekért fizetni. Tehát valódi piaci helyzet alakulna ki, de ugyanakkor azt is jelenti, hogy az évtizedeken át értéktelen, vagyis értéken nyilván nem tartott magyar föld egyik napról a másikra csak névleges értéket képviselhet, ami semmi esetre sem fejezi ki a valódi értékét, de a bérleti díjon keresztül minden egyes darab föld valóban értékhez jut és ezen keresztül tulajdonképpen a föld ára is, amit annyira keresünk, ezen keresztül az is meghatározható és elérhető.
Tehát ezek voltak azok a nagyon-nagyon átfogó fő szempontok, amelyeket mi a jövőképbe akarunk illeszteni. Természetesen ennek számtalan apróbb, de nem lényegtelen kérdései vannak, mint az egész mezőgazdasági irányítás, szabályozás, oktatás, kereskedelem kérdései, és különösképpen olyan feltételeknek a megteremtése, ami a valóban kialakuló kisgazdaságoknak is, illetve a kisebb farmergazdaságoknak is, de a nagyüzemeknek is egy viszonylagos biztonságot teremt, és a gazdálkodás stabilitását megalapozza. Ezt mi főleg a biztosítás rendszerén, egy úgynevezett termékbiztosítás rendszerén próbálnánk felépíteni, amely kiküszöbölné a magyar éghajlat mellett olyan gyakran előforduló szélsőséges időjárás okozta jövedelemkülönbségeket, amelyet nemcsak hogy a kisüzem, de a nagyüzem is nehezen tud elviselni. +++
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|