|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
- Pártprogram - 1. folyt.
|
A tulajdonformák között mi is fontosságot tulajdonítunk a magántulajdonnak. A másik alapvető fontosságú kérdésünk, hogy a parasztságot rehabilitálni kell az elszenvedett károkért, azonban ez a rehabilitáció nem szakadhat el a társadalom más rétegeit ért jogtalan megkárosításoktól, és éppen ezért ma felmérni pontosan nem lehet, hogy egyáltalán mennyi az a rehabilitációs igény, amelyet jog szerint ki kellene elégíteni, s az ország teherbíró képessége mire képes, hogy ilyen elégtételt egyáltalán tudjon tenni.
Úgy gondoljuk, hogy ma, amikor azt keressük, hogy az egyéni érdekek híján gazdaságtalanul működő állami vagyonnak ki legyen a gazdája, elsősorban azokra gondolunk, akiket ilyen károsodás ért, hogy ezeket ebből az állami vagyonból kellene kártalanítani.
Mi azt a parasztság igen súlyos fájdalmai árán elért előnyös helyzetet, hogy viszonylag nagy egységek alakultak ki a magyar mezőgazdaságban, nem szeretnénk újból az 1 millió 600 ezer birtokos nagyságú gazdasággá átalakítani, hanem ezt egy megfelelő ésszerű folyamatba úgy behelyezni, hogy a mindenkori optimális üzemméreteket tartani tudjuk.
Tehát mi a magántulajdon mellett feltétlenül elképzeljük és feltétlenül helyet tudunk biztosítani a szövetkezeti tulajdonnak, amely szövetkezet természetesen a tagok önkéntes egyesülésén és egy új szövetkezeti törvényben meghatározott alapelveken épülne fel. Ugyanúgy természetesnek tartjuk, hogy lehetnek állami birtokok, állami tulajdonok is, amelyeknek szintén lehet nagyon fontos jellegük. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|