|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Tadzsikisztán - Afganisztán
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 18. vasárnap (MTI-tud.) - A Pravda és
a Trud vasárnap cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint
afgán mudzsahedek a szovjet határ átlépésére készülnének, hogy
megsegítsék a dusanbei tüntetőket. A két szovjet napilap szerint az
afgán fegyveres beavatkozás lehetőségéről szóló értesülések a hét
végén keltek lábra a tadzsik fővárosban.
A térség határőrparancsnoka ugyanakkor a Trud című szakszervezeti lapnak megerősítette, hogy a határ afgán oldalán valóban észlelhető az afgán fegyveres ellenzék tevékenységének megélénkülése. A szovjet határőrség mindenesetre elegendő erővel és haditchnikával rendelkezik ahhoz, hogy egy ilyen esetleges határátlépést meghiusítson - tette hozzá.
A Szovjet-Tadzsikisztánnal határos Afganisztánban szintén jelentős számban élnek tadzsik nemzetiségűek. Emellett nem hagyható figyelmen kívül a vallási tényező sem, hiszen az afgán ellenzékhez hasonlóan a tadzsikok is (szunnita) muzulmán vallásúak.
A Tadzsik KP Központi Bizottsága pártvizsgálatot indított Buri Karimov, az Ideiglenes Nemzeti Bizottság vezetője ellen. Karimovot - aki tagja a tadzsik párt Központi Bizottságának és mint a köztársasági tervhivatal elnöke, miniszterelnök-helyettes is egyben - a KB-ülésen karrierizmussal vádolták, amiért a nemzeti mozgalom élére állt, s ezért indult ellene vizsgálat. Ezt a vasárnapi Pravdának adott nyilatkozatában a tadzsik párt egyik vezető funkcionáriusa közölte.
Karimov korábban nyilvánosan kijelentette: a köztársaság jelenlegi párt- és állami vezetése nem képes kivezetni Tadzsikisztánt jelenlegi nehéz helyzetéből. Karimov vezetésével az Ideiglenes Nemzeti Bizottság képviselői tárgyalást kezdtek a tadzsik párt- és állami vezetőkkel, aminek eredményeként a köztársasági párt első embere, a kormányfő és a tadzsik Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke is bejelentette lemondását. Ezt azonban a Tadzsik KP Központi Bizottsága nem fogadta el, s mindhárman tisztségükben maradtak.
A Pravda kérdésére egyébként a magas rangú tadzsik pártfunkcionárius cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az Ideiglenes Nemzeti Bizottság párttá nyilvánította magát. Egyúttal megerősítette pártja készségét a párbeszédre valamennyi ellenzéki erővel.+++
1990. február 18., vasárnap 15:12
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|