Rendszerváltás és az MTI

	Négy évtized után újra van Hangya
--------------------------------- München, 1990. február 18. (SZER, Földközelben) - Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után a vidéki lakosság legeredményesebb országos szövetkezeti hálózatát, a Hangyát is feloszlatták, de a szervezet a közelmúltban újjáalakult. Haász György telefoninterjúja az újrakezdésről, a tervekről Hankó Lászlóval, a Hangya vezérigazgató-helyettesével: - A múlt év utolsó negyedében foglalkoztunk egyre gyakrabban azzal a gondolattal, hogy a Független Kisgazdapárt gazdaságpolitikáját megvalósító, ugyan független, semmiféle pártirányítást nem tűrő vállalkozói szervezetet kellene létrehozni, és minthogy a Független Kisgazdapártról van szó, egészen természetesnek tűnt, hogy a Hangya legyen az a mozgalom, amelyet újjáélesztünk, pontosan a Hangya nemes hagyományai, a kisember segítése, a Független Kisgazdapárt gazdaságfilozófiájának a fordulója lehetne ez a szervezet. Így történt, hogy viszonylag gyorsan, különösebb vita nélkül gyakorlatilag egyetlen délutánon megszületett az elhatározás, amelynek során megalakult először egy - hogy úgy hívjam - egy Hangya szövetség vagy egy Hangya érdekvédelmi szervezet, és ezt a cégbíróságon, pontosabban a Fővárosi Bíróságon be is jegyezték. Ez a szervezet ugyanazt a feladatot látná el - legalábbis reméljük, hogy el is fogja látni -, és a Hangya-tagok nagy gondját, búját- baját, ha azok társadalmi méretűvé válnak, akkor közvetíti tovább a kormányzat, illetve a parlament felé. A második lépcső, amely ezután alakult meg, az a Hangyának a korábban is létezett részvénytársasága, amely alapvetően nagykereskedelemmel és minden olyan ügyek megoldásával, amely a szövetkezetek életében jelentős gazdasági vagy jogi probléma volt, önmagára vállalta. Ez a részvénytársaság alakult meg 1989. december 20-ikán, s a harmadik a sorban. (folyt.) 1990. február 18., vasárnap
Vissza »

	- Hangya szövetkezet - 1. folyt.
Az a feladata, hogy az adott területen legalább 15 ember, de ennek felső határa nincsen (...?), hogy mindig tiszta profi legyen ez a szövetkezet, mert ezáltal érdekösszeütközéseket sokkal jobban ki lehet küszöbölni, gyakorlatilag meg lehet szüntetni, mert az könnyűszerrel belátható, hogy alapvetően más az érdeke mondjuk egy asztalos szövetkezetnek, mint egy spárgatermesztőnek. Jóleső érzéssel mondhatjuk meg azt a hallgatóknak, hogy mi úgy gondoltuk, valahol ebben az esztendőben 1990-ben 50-60 szövetkezetet sikerül megalakítanunk, és most február elején ezen a számon már túl vagyunk. Szerettünk volna a Heti Világgazdaságban, más helyen, de sajnos nem kaptunk sajtót, azért vidéken és kisebb lapok végül is írnak a Hangyáról, s lényegében a Hangya újságja - mert a Hangyának ilyen is volt - a következő napokban az első szám újra megjelenik. - Az emberek, mivel olyan hosszú időn keresztül állandóan be voltak csapva, ki voltak zsákmányolva, nincs bizalmatlanság a Hangya vezetésével szemben? - De van Azonban megpróbáltuk az embereknek bebizonyítani azt, hogy mi jóformán semmit nem kérünk, semmit nem viszünk és már adunk. Most kezdünk szervezni kü lönböző akciókat. Valódi női bőrcsizmákat, női bőrcipőket, férfi bőrcipőket 600-800 forintért árusítunk akcióban, természetesen lényegében profitmentes áron. De hát azért azt látni kell, hogy a cipőboltokban ugyanaz az áru legalább a kétszerese, de inkább a két és félszerese. Már jó néhány helységben az országban lezajlott nagy sikerrel ez az akció, és most indítunk húsakciót is, amikor is termelői áron, termelői ár alatt értékesítünk. Reméljük, hogy ezekkel meg tudjuk győzni ezeket a valóban sokszor becsapott embereket arról, hogy most végre egyszer egy szervezet őszintén gondolja a javukat. (folyt.) 1990. február 18., vasárnap
Vissza »

	- Hangya szövetkezet - 2. folyt.
- Rendületlenül folytatni a Hangya szövetkezetek alapítását, termékeinek értékesítését megoldani. Ebben versenyt futunk az idővel, mert nekünk azt a jogos igényt, ami az emberekben van, el kell fogadnunk. természetes, hogy a Hangya eladja az áruimat, természetes, hogy beszerzi a szükségleteimet, természetes, hogy jó minőségű árut és természetes, hogy magasabb árat ad nekem mint eladónak, mint termelőnek, mint a többiek. Persze a Hangyának erre volt annak idején 20 éve, hogy ezt így tudta csinálni, nekünk pedig saját magunknak adtunk két, esetleg három évet. Hát ezért futunk mi versenyt az idővel. Ezenkívül a zárt alakitású részvénytársaság alaptőkéjét fel szeretnénk emelni. Számos cég, intézmény, vállalat már jelezte az érdeklődését, hogy szeretne a Hangyában részvényt vásárolni, mert emlékeznek arra, hogy az a részvény nem volt rossz befektetés a múltban, és ugyanezen a vonalon mi valóban nem szeretnénk csalódást okozni a befektetőinknek. Viszont erre a pénz nagyon szükséges ahhoz, hogy mi valóban olyan céggé váljunk, amelyik a lehető legjobb áron tud nagyban vásárolni a fogyasztói részére, és a lehető legolcsóbban tudja kiszolgálni a Hangya-boltokban a vevőket. - Külföldi kapcsolatokra törekednek? - Már elkezdtük. Természetesen a társszervek felé indultunk el, de a holland és dán szövetkezeti mozgalmakkal szintén elindítottuk a kapcsolatot. Ez a kapcsolat természetesen nemcsak holmi szellemi közösséget kell, hogy jelentsen, hanem szeretnénk a tapasztalataikból meriteni. (folyt.) 1990. február 18., vasárnap
Vissza »

	- Hangya szövetkezet - 3. folyt.
Másrészt meg szeretnénk szervezni a farmergazdaságokhoz szükséges mezőgazdasági kisgépek importját olyan formában, hogy először talán használt gépekkel kezdünk az olcsó árak érdekében, amelyeket itthon egy kicsit, ha kell, feljavítunk, és alkatrészraktárt próbálunk kialakitani. Ilyen nagybani vásárlással elérhetjük azt, hogy tagjaink, tagszövetkezeteink számára elérhető áron tudjunk gépeket is adni. +++ 1990. február 18., vasárnap
Vissza »