Rendszerváltás és az MTI

	Magyar szakértői küldöttség az OECD-nél 1. (1.rész)
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 1990. februér 18. vasérnap (MTI-tud.) - Magyar szakértői küldöttség tárgyalt több napon át Párizsban az OECD, a gazdaságilag fejlett országok együttműködési és fejlesztési szervezete központjában. A küldöttséget, amelynek vezetője Dr. Balázs Péter, a Kereskedelmi Minisztérium Külgazdaságpolitikai Főosztályának a vezetője volt, fogadta Jean-Claude Paye, a szervezet főtitkára, s megbeszélést folytattak az OECD vezető szakértőivel a szervezet tevékenységéről, az együttműködés lehetőségeiről. Dr. Balázs Péter a tárgyalásokról az MTI tudósítójának elmondotta, hogy ilyen jellegű megbeszélésre első ízben került sor, s a magyar küldöttséget igen szívélyesen fogadták. Kérdéseikre a többnapos megbeszéléseken a szervezet mintegy hetven vezető szakértője adott választ. A vezető ipari országok szervezetével eddig semmiféle hivatalos kapcsolat sem állt fenn, s Közép- és Kelet-Európa országai közül szervezett kapcsolatban csupán Jugoszlávia áll az OECD-vel: számára korábban különleges társult tagságot biztosítottak. Magyarország egyelőre az együttműködés lehetőségeit kívánja megismerni, egyes területeken be kíván kapcsolódni az OECD tevékenységébe, vizsgálataiba, lehetőséget kíván kapni arra, hogy hozzájusson a szervezet által végzett vizsgálatok, gazdasági elemzések, ajánlások anyagaihoz, mert azok jelentős mértékben megkönnyíthetik a magyar gazdaság átalakításával kapcsolatos munkákat. - Az OECD megalakulása óta foglalkozik a piacgazdaság legkülönbözőbb kérdéseivel, azok elemzésével, keresi az egyes problémák optimális megoldását. Mivel Magyarország áttér a piacgazdaságra, a szervezet tapasztalatai igen nagy segítséget nyújthatnak ehhez, hatalmas szellemi kapacitása bizonyos értelemben jól felhasználható a kérdések megválaszolásához - mondotta Dr. Balázs Péter. - Magyarország egyelőre nem kíván a szervezet tagja lenni, de kölcsönös készség mutatkozik az együttműködésre. Szeretnénk felhasználni a számunkra alkalmas elemzéseket, vizsgálati módszereket, ugyanakkor felajánlottuk egyuttműködésünket a különböző vizsgálatokban, elemzésekben történő részvételre. Erre több területen is látunk lehetőséget. (folyt.) 1990. február 18., vasárnap 10:17
Vissza »

	Magyar szakértői küldöttség az OECD-nél 2.
Az OECD részéről igen szívélyes fogadtatásban részesültünk, tárgyaló partnereink is késznek mutatkoznak a lehetőségek megvizsgálására, az együttműködés megfelelő formáink kialakítására a szervezet által meghatározott kereteken belül. A tárgyalások alkalmából Jean-Claude Paye, az OECD főtitkára az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában igen hasznosnak minősítette a megbeszéléseket. Véleményét így foglalta össze: - Miért érdeklődik Magyarország az OECD iránt s miért érdeklődünk mi Magyarország iránt? Úgy gondolom, azért, mert az a fejlődés, ami Magyarországon megy végbe, arra irányul, ami az OECD államok közösen vallott eszménye, közösen vállalt hite: a piacgazdaság, a pluralista demokrácia megteremtése. A kezdeményezést Magyarország tette meg s nyilván azért, mert az OECD az ipari demokráciák, az iparilag fejlett piacgazdaságú országok szervezete. Az OECD nem valamiféle zárt klub, 1960-as létrejötte óta Japán, Finnország, Ausztrália és Új-Zéland is csatlakozott hozzá. Az elkövetkező években, évtizedekben bővülhet a tagság, s remélem is, hogy bővül, mert a szervezet az ipari demokráciák számára az a hely, ahol együtt vitathatják meg közös problémáikat, közösen gondolkodhatnak el gazdaságuk működésének, a világ kereskedelmi, pénzügyi rendszerének megjavításáról. Az ilyen államok száma növekvőben van, így a tagság is növekedni fog az elkövetkező években. A szervezet célja az, hogy segítséget nyújtson a kormányoknak politikájuk kialakításában, gazdasági és szociális politikájuk kialakításában. Az alapelv az, hogy olyan szervezetet hozzunk létre, ahol a politika kialakításában fontos szerepet betöltő személyek találkozhatnak, megvitathatják egymással elképzeléseiket, tanulhatnak egymás tapasztalataiból. A titkárság feladata az, hogy elősegítse ezt a folyamatot, bizottságokat hozzon létre az elemzésre, az adatok összegyűjtésére, feldolgozására, a javaslatok kidolgozására. A tagállamok azt használják fel nemzeti politikájuk kialakítására, amit mindebből hasznosnak tartanak a maguk számára. (folyt.) 1990. február 18., vasárnap 10:21
Vissza »

	Magyar szakértoi küldöttség az OECD-nél 3.
Magyarország számára sok lehetőség nyílik ebben a munkában, de természetesen ennek megvannak a maga feltételei is. Az alapvető feltélel, hogy egybeessenek az elgondolások az ilyen tárgyalások, viták hasznáról, mind Magyarországot, mind az OECD tagjait illetően. Számos olyan terület lehetséges, ahol az ilyen eszmecsere közös érdek lehet. A második feltétel, hogy politikai téren mindkét oldalon zöld útat adjanak ehhez. Magyaroszág valamilyen formában történő társulása problémákat is jelenthet, az OECD országok egy része azt mondhatja, hogy várjuk meg, miként alakulnak az ügyek Magyarországon, mielőtt valamiféle szervezeti elkötelzettséget vállalnak. A harmadik feltétel az anyagi erőforrások megléte: az olyan mélyreható tanulmányok, amelyeket az OECD tagjai számára készít, költségigényesek s ha például Önök valamiféle speciális tanulmány elkészítésére kérik fel a szervezetet, akkor ehhez még nincsenek meg az erőforrásaink, mind a tagállamoktól, mind pedig az érdekelt országoktól kell azokat megszerezni. Az együttműködés területeit elsősorban Magyarországnak kell meghatároznia. Sok nyugati országgal vannak kétoldalú kapcsolataink, vannak olyan területek, ahol Magyarország is érdekelt az OECD munkájába történő bekapcsolódásra. Ilyen terület lehet a mezőgazdaság, a gazdasági elemzés, a statisztika, a környezetvédelem, a pénzpiacok működése, az adópolitika, az oktatáspolitika. Az együttműködés az OECD számára is hasznos lehet, mert közös érdekünk, hogy közösen vitassuk meg a bennünket is érintő kérdéseket. Saját gazdaságunk alakulását mind jobban befolyásolja az, ami az OECD országokon kívül történik, egyebek között Kelet-Európában. Fontos feladat, hogy jobban ismerjük más országok gazdaságát, a fejlődőkét éppúgy, mint Kelet-Eruópa államait - mondotta Jean-Claude Paye +++. 1990. február 18., vasárnap 10:25
Vissza »