|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdte munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (21. rész)
|
A miniszter ezután kitért arra is, hogy azesetben, ha az egyház olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály rendez, rá ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint más szervezetekre. Az állami szervek az ilyen tevékenységekkel kapcsolatban ugyanazokat a jogokat és kötelességeket gyakorolják, mint más szervezeteknél, így például hatósági ellenőrzést végezhetnek.
A javaslat széleskörűen határozza meg az egyházak nem hitéleti tevékenységei közül a leginkább jelentős oktatási és szociális tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat. Megállapítja: az egyház minden olyan nevelési-oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet elláthat, amelyet magas szintű jogszabály nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy annak szerve, intézménye számára.
A javaslat azt is rögzíti, hogy bármely egyház a tanulók, a hallgatók és a szülők kezdeményezésére az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben vallásoktatást tarthat, az az oktatás azonban nem kötelező jellegű, és értelemszerűen a vallásoktatáson nyújtott teljesítmény a tanuló, hallgató tanulmányi eredményébe sem számítható be. A miniszter véleménye szerint a törvényjavaslat - fontosságánál fogva - az egyházak e tevékenységeit kiemelten kezeli. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is, hogy az említett egyházi tevékenységeket az állam normatív módon meghatározott költségvetési támogatással segíti.
A miniszter expozéjának bevezetőjére utalva, amikor a törvényjavaslat megkésettségéről szólt, rámutatott: e késedelem a törvényjavaslat előnyére vált. A valamennyiünk által ismert társadalmi-politikai változások ugyanis ezt a szabadságjogot, illetve a jog gyakorlásának lehetőségét alapvetően meghatározták. A folyamat egyik állomásaként említette, hogy a sokféle adminisztratív kötöttség - például a templomépítést, az egyházi iskolák, tanárok működését korlátozó előírások - megszüntetése már 1988-tól folyamatos volt. E folyamat végeredménye az egyházak autonómiájának teljessé válása, akként, hogy e törvényjavaslat szerint már csak egy politikailag semleges, kizárólag a törvényességhez kötött állami nyilvántartásba vétel szükséges az egyházak működéséhez. (folyt.köv.)
1990. január 23., kedd 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|