Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › február 18.
1989  1990
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. február
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627281234
567891011
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között

"Márciusban lesz egy esztendeje, hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos, aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával nem lehet a kibonatkozást megalapozni És ma már 65 tagszervezet, 150 ezer tag nyomósítja a felhívást. "
DLF, Lapszemle:

Duna-gate ügy

"Pusztulj el, mint egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja: - A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet, amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította, hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni. A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé, Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a Stern hasábjain."

Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)

1990. január 3., szerda - Folytatódik a Magyar Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgáló bizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP központi bizottsági titkárokat hallgatta meg.


A honvédelmi vizsgáló bizottság korábban Bokor Imre nyugalmazott
ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség
képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt
honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett
katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembe találta magát. A két
egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni:
a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar
Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüllésében? A bizottság
rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák
ugyanis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus
nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve
tapasztalt visszaélések elkövetésére.

    Korom Mihály 1963 őszétől 1966-ig, majd 1978-tól 1985-ig
tevékenykedett az MSZMP KB titkáraként, s e minőségében hatáskörébe
tartozott a Magyar Néphadsereg pártirányítása, ellenőrzése is.

    A bizottság tagjai - közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád
megyei, Tallóssy Frigyes budapesti, Varga Lajos Pest megyei, Reidl
János Somogy megyei és Sebők János Veszprém megyei képviselők a
pártirányítási mechanizmus működését, a felügyeletet gyakorló
kb-titkár kompetenciáját firtatták. Arra is kíváncsiak voltak, hogy
Czinege Lajosnak a könyvben is említett konkrét ügyeiről tudtak-e a
pártvezetésben és milyen intézkedéseket hoztak.

    Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az
illetékes kb-titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem
rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai
irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács
mellett működő, valamint az országgyűlési honvédelmi bizottság volt
illetékes. A párt azért gyakorolhatott felügyeletet a hadsereg
felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta
az MSZMP-t, és így a Magyar Néphadsereg legfőbb parancsnoka Kádár
János, az egykori MSZMP első titkára volt. (folyt. köv.)



1990. január 3., szerda 17:22


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.15.-90.02.28) - A megszerveződés

"Február 18-án Miskolcra és Edelénybe autóztam Wachsler Tamással, a Fidesz választmányi tagjával. Ez a vidéki utazás újabb lélektani korlát ledőlését jelezte nálam. Arról volt szó, hogy egészen addig a napig csak a Fideszen belül segítettem, s nem léptem ki a nyilvánosság elé."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD