|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
- Mi legyen a munkásőrséggel? - 1. folyt.
|
Eredményként könyvelte el a munkásőrség képviselője, hogy az újabb tagokat már nem az MSZMP veszi fel - a régiek még az MSZMP emberei voltak -, valamint azt, hogy azért már más pártok tagjai is részt vesznek a munkásőrség tevékenységében, sőt tagjainak kétharmada pártonkívüli. Pontos számokat azonban ennek kapcsán éppúgy nem említ, mint a tömegesen tiltakozó telefonok esetében. Így sem azt nem tudhatjuk, hogy mennyi az az új tag, amely már az újfajta rend alapján lett a munkásőrség tagja, és azt sem, hogy az egyharmad párttag munkásőr miként oszlik meg a különböző pártok között. De az igazi kérdés sokkal inkább az, hogy kinek vagy kiknek van szükségük erre a testületre. A Honvédelmi Minisztérium már nyilatkozott: nem kívánja az önkéntes szervezetet összeelegyíteni a ténylegesekkel. A Belügyminisztérium még nem nyilatkozott. Feltehetően elfoglalja tagjait nemcsak a bűnözés növekedése, hanem a saját soraiban meglévő alacsony morális színvonal, amely a Kék fény műsorok kedvelt kifejezéseit használva: megakadályozza a közegek kulturált érintkezését a lakossággal. Ha őszintén nyilatkozna, bizonyára azt mondaná: a jelenlegi keretek közt még saját alkalmazottai kulturált viselkedését sem tudja garantálni, nemhogy önkéntesekét, ezért a munkásőrségre szánt pénzt hadd kapja meg létszámbővítésre, fizetésrendezésre, szakmai továbbképzésre és nyelvoktatásra. Persze lehet, hogy valamelyik fegyveres testület, például a határőrség, amelyik most vette igénybe 28 munkásőr segítségét az NDK-menekültekkel kapcsolatban, segédkezet nyújt a munkásőrség átmentéséhez. De kell-e az országnak az a munkásőrség, amelyet a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az ellenforradalom leverésére és a munkáshatalom, azaz saját hatalma védelmére hozott létre? A Munkás-Paraszt Kormány és hatalma szerencsére a múlté. Az ellenforradalom népfelkeléssé alakult, de a munkásőrség maradni akar. +++
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|