|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi konferencia a polgári jogi kodifikáció kérdéseiről (1.rész)
|
1989. szeptember 5., kedd - Magyarországon az elkövetkezendő fél évtizedben vegyestulajdonú piacgazdaság létrejöttével kell számolni, jelentősen átalakulnak a tulajdonviszonyok. Egyebek között erről beszélt dr. Sárközy Tamás, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára a polgári jogi kodifikáció kérdéseit elemző nemzetközi kerekasztal-konferencián az MTA Zenetudományi Intézetében.
Előadásában kifejezte meggyőződését, hogy támogatni kell a működő tőke beáramlásának gyorsítását, biztosítva, hogy a külföldiek a magyar gazdálkodókkal - s nemcsak állami vállalatokkal és szövetkezetekkel, hanem magánvállalkozásokkal is - közös cégeket hozzanak létre társasági formában. Szerinte az állam közhatalmi és tulajdonosi funkcióját következetesen, szervezetileg is el kell különíteni. Arra van szükség, hogy a közhatalmi-jogi szabályozás valamennyi gazdálkodóra nézve egyformán érvényesüljön, az állami vállalatok ne élvezzenek privilégiumokat. A ,,túlállamosítás,, csökkentése elengedhetetlen: privatizálni kell a szövetkezetek, a helyi, területi önkormányzatok, a kül- és a belföldi vállalkozók javára. Az állami szektor befolyása ennek eredményeként csökken ugyan, de a nyugati államokéhoz képest még mindig jelentős tényező marad. Sárközy Tamás szólt arról is, hogy - bár a versenyszféra nagyvállalatainál kívánatos lenne - valamennyi állami vállalatot nem lehet társasággá átalakítani. Arra van szükség, hogy az állam intézményesen támogassa: a részvénytársaságokban a munkavállalók minél szélesebb körben jussanak ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényhez, illetve a lakosság vásároljon értékpapírokat, jusson kisrészvényesi pozícióba. Ennek alapjait a társasági törvény, illetve a szövetkezeti törvény 1989-es módosítása megteremtette, de az értékpapír-kibocsátási törvény után újabb intézkedésekre van szükség. Nélkülözhetetlen, hogy az állam támogatásban részesítse az állampolgári kisvállalkozásokat, gazdasági ösztönzőkkel is segítse minél több közkereseti és betéti társaság, kft létrejöttét magánerőből. Ennek alapfeltétele, hogy az államigazgatási előírások feleslegesen ne gátolják a tulajdonos rendelkezési jogát, a gazdálkodó szervezetek belső működésének rendjét pedig az állam kívülről ne szabályozza. (folyt.köv.)
1989. szeptember 5., kedd 16:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|