|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél Csehszlovákia és Magyarország polgáraihoz, valamint a világ közvéleményéhez (OS)
|
1989. augusztus 25., péntek - Huszonegy évvel ezelőtt, 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt tagállamának - köztük Magyarországnak - a csapatai eltiporták a csehszlovák reformmozgalmat. Kilenc évvel később a Charta 77 mozgalom ismét kinyilvánította elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia értékei mellett. Ez a példa adott erőt a magyar demokratáknak: 1977-ben 34, 79-ben több száz magyar értelmiségi aláírásával tiltakozott a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen. Ez az esemény fontos lépés volt a magyar ellenzék megszerveződésében, mely elévülhetetlen érdemeket szerzett a mai magyarországi változások elindításában. Azóta az államszocialista világrend erőteljesen megbomlott Lengyelországban, Magyarországon, és magában a Szovjetunióban is, és történelmi anakronizmusnak tartjuk, hogy az 1968-as bevonulás 21. évfordulóján 1989. augusztus 21-én, Prágában lezajlott tüntetést a csehszlovák rendőrség durván szétverte, több száz csehszlovák, lengyel, olasz és magyar demokratát - köztük Fidesz aktivistákat - a rendőrség bántalmazott, őrizetbe vett és ellenük eljárást szándékozik indítani. Tiltakozunk az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságának megsértése ellen, követeljük a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását. Szabadságot és demokráciát Csehszlovákiának Budapest, 1989. augusztus 22. Balassa Péter, Bauer Tamás, Bojtár Endre, Bruszt László, Csoóri Sándor, Demény Pál, Demszky Gábor, Ember Mária, Endreffy Zoltán, Eörsi István, Erdélyi Ágnes, Esterházy Péter, Fehér Márta, Göncz Árpád, Gyenes Judit (Maléter Pál özvegye), Halda Alíz, Hankiss Ágnes, Haraszti Miklós, Havas Gábor, Hegedűs B. András, Hodosán Róza, Jeles András, Jeney Zoltán, Kis János, Kis Pintér Imre, Kocsis Zoltán, Kodolányi Gyula, Konrád György, Kornis Mihály, Kozák Gyula, Kőszeg Ferenc, Krassó György, Kulin Ferenc, Litván György, Ludassy Mária, Makk Károly, Magyar Bálint, Mécs Imre, Mészöly Miklós, Perczel Anna, Pető Iván, Petri György, Pik Katalin, Radnóti Sándor, Roszik Gábor, Sándor Pál, Sós Vilmos, Szabó Miklós, Szalai Pál, Szelényi Iván, Szilágyi Ákos, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton, Vajda Mihály, Vásárhelyi Miklós, Vezér Erzsébet, Vitányi Iván, Vitézy László. A listához csatlakozni lehet a csehszlovák követség előtt. (OS)
1989. augusztus 25., péntek 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|