|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar belügyi bánásmód - menekültügyekben
|
München, 1989. augusztus 11. (SZER, Magyar híradó) - Ma délelőtt Gadó György jelen volt a Népköztársaság úti Lukács cukrászdában, ahol ugyanezekről a kérdésekről a Helsinki Bizottság és a Független Menedékbizottság tartott sajtótájékoztatót. - A téma ezúttal ugyanaz volt, mint tegnap a Belügyminisztérium által rendezett sajtótájékoztatón, vagyis a Magyarországról hazájukba visszatérni nem kívánó keletnémet állampolgárok ügye. Hogy ez mennyire magyar ügy is, azt szemléltette a példa, amelyet Fényi Tibor Menedékbizottság képviseletében ismertetett. Egy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár, aki odaát aláírásokat gyűjtött egy emberi jogi felhívásra, a zaklatások elől hozzánk távozott, és írásban kért menedéket a rendőrségen. A válasz kurtán és indoklás nélkül: nem. Az irásabn és szóban közölt döntés után ezt magyart kiutasították. Elmondta Fényi Tibor azt is, hogy értesülések szerint a külföldieket ellenőrző magyar hatóság, a KEOKH több csehszlovák állampolgár után nyomoz, akiket korábban szintén kiutasítottak, megtagadva tőlük a menedéket. A Magyarországon át Nyugatra igyekvő NDK-állampolgárok esete sem egyszerűen egyszerűen két ország ügye, amint a BM állítja, hanem olyan emberi jogi kérdés, amit az idevonatkozó nemzetközi egyezmények szerint kellene megoldani. Maguk a magyar hatóságok is ilyen megoldást tartottak kívánatosnak, amikor erdélyi magyarok a szófiai magyar nagykövetségre menekültek. Miért igyekeznek hát most a keletnémet emigránsok ügyét pusztán az NDK és Magyarország kétoldalú megállapodása alapján kezelni? Az az önkényes eljárás, amelyet a BM a keletnémetekkel szemben alkalmaz, reánk magyarokra is visszaüthet. Tavaly a a rendőrség 1600 embert adott ki, vagyis toloncolt vissza Romániába, és ki mondhatja meg hány volt közöttük ártatlanul üldözött, vagy pusztán magyarsága miatt hátrányt szenvedő ember. A BM ugyanis saját hatáskörében dönt az ide menekülők sorsáról, és a döntés ellen nincs fellebbezés. Ugyanakkor a kérelmezőket senki sem tájékoztatja előre jogaikról, a menedékjog megszerzésének vagy a továbbutazásnak a lehetőségéről. Ebben a vonatkozásban csak annyit tudhatnak, amennyit a rendőrségen esetleg mondanak nekik, de szakszerű és hiteles, társadalmilag ellenőrzőtt írásos dokumentumot nem adnak a kezükbe. A BM szerint nincs pénz rá. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|