|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
- Koalíció - 1. folyt.
|
Más szavakkal, de lényegében azt ismételte el Nyers, amit néhány héttel ezelőtt Kis János fogalmazott meg a Beszélő 27-ik számában. Idézem: A mai magyar és lengyel vezetés azért kíván alkut kötni, mert szüksége van arra, hogy bevonja az ellenzéket a politikai rendszer működésébe. Egymagában ugyanis sem a gazdasági hanyatlás irányzatát megfordítani, sem a válság politikai következményeit viselni nem képes. A párt és a kormány kényszerhelyzetének tisztázása után az ellenzékre tért át cikkében: Az 1956. november 4-ikén bekövetkezett katasztrófa emléke máig él. Önmérsékletre int a gazdaság rendkívül törékeny állapota is. Két-három hét polgárháborús helyzet elegendő lehet a teljes összeomláshoz. Végezetül nem világos, miként lehetne az MSZMP konstruktív részvétele nélkül biztosítani, hogy a fegyveres testületek tartózkodó semlegességgel vegyék tudomásul a rendszerváltozást. A továbbiakban hosszan taglalta a megegyezés akadályait és esélyeit, majd a következő ajánlatot tette: Mihelyt az MSZMP lemond a többpártrendszer alkotmányos korlátozásáról, és elfogadja a szabad választásokat, lehetőség nyílik az átmenet idején kormányzó széles nemzeti koalíció létrehozására. Azok a politikai szervezetek, amelyek a következő parlamentben alighanem rendelkezni fognak a mandátumok 80-90 százalékával, előre megállapodhatnak, hogy a választások után egy ideig, például a következő választásokig, mindenképpen együtt fognak kormányozni. Hogy valamennyien részt vesznek-e a kormányban, vagy némelyek kívülről támogatják, esetleg csupán tartózkodással, ez részletkérdés. (folyt.)
1989. július 30., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|