|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
A lengyel és a magyar ellenzék az amerikai segélyekről (2. rész)
|
Kis János szerint - akit a Gazeta Wyborcza a WAI független közép-európai hírügynökségre hivatkozva idéz - a képviselőházi döntés azt jelzi, hogy az amerikai parlament nem veszi komolyan azt, ami a két országban történik. Ez lélektanilag negatívan hat ezekre a társadalmakra, mert olyan légkört teremt, amelyben könnyű azt állítani, hogy nem lehet komolyan számítani az Egyesült Államokra, mert az vagy nem ismeri országaink tényleges helyzetét, vagy úgy gondolja, hogy a helyzet fejlődésének nincs nagyobb jelentősége az amerikai érdekek szempontjából. A döntés nyomán nyilván kisebb lesz az üzleti világ érdeklődése a magyarországi és a lengyelországi beruházások iránt. További jelentősége a dolognak az, hogy a nyugat-európai döntéshozó központok, amelyek nagyon figyelik, hogy miként alakul a helyzet Közép-Európában és hogyan reagál rá az Egyesült Államok, a képviselőházi döntést jelzésnek foghatják fel. Ilyen szempontból ez a jelzés határozottan negatív - idézte a lengyel ellenzéki lap Kis Jánost. +++
1989. július 24., hétfő 13:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|