|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
főcím: Milyen üzlet a könyv? cím: Beszélgetés a Kossuth Kiadó terveiről
|
Budapest, 1989. április 12. szerda (MTI-Press) Az aluljárók, az előcsarnokok védett környezetéből a szabad ég alá költöztek az alkalmi könyvárusok. A tavasz jele ez, vagy amit szívesen hinnénk: a gondolat, az írott szó konjunktúrájáé? A nehezedő élet, a sokszorosan megfontolt kiadások mindennapos valóságára, úgy tűnik, fittyet hánynak a könyvesek - kiadók és eladók - mert tudják, hogy a könyv manapság már nemcsak a "tudás forrása", hanem üzlet is? Csakugyan üzlet? - Ezt kérdeztük a korábban elsősorban politikai kiadványairól ismert Kossuth Kiadó helyettes igazgatójától, Csibra Istvántól. - A könyv nem csak üzlet, legalábbis számunkra. Mi továbbra is politikai kiadói alapfeladatainknak szeretnénk eleget tenni. Ez pedig bizony költséges dolog. Legfeljebb annyi a változás, hogy mivel a dotáció csökken, mi is megjelentethetünk "piacos" könyveket, hogy önfinanszírozással hozzájáruljunk működésünk feltételeinek megteremtéséhez. S további változás, hogy a nyilvánosság új, korszerűbb értelmezésének megfelelően olyasmit is kiadunk, amiről korábban nem lehetett szó. - A zárt, korlátozott számban, bizalmasként kiadott irodalomról van szó? - Arról is. Úgy döntöttünk, hogy többet előveszünk azok közül a publikációk közül, amelyek a nagyközönség számára nem voltak hozzáférhetőek, s amelyek iránt ma is él az érdeklődés. - Pontosan mely könyveket érint ez a döntés? - Pillanatnyilag vagy egy tucat kiadványt készítünk elő. Ez egyébként azt is jelenti, hogy a korábbi, gyakran hevenyészett fordításokat át kell fésülni, s meg kell szerezni a kiadási jogot. A késés tehát technikai jellegű. Gyorsítani kívánjuk a munkát, ám semmiképpen sem felületessé tenni. Nyilvánosságra szánt kiadvány esetében megnő a kiadás felelőssége is. Megjelentetjük például Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című könyvét, amely az 1968-as nyugat-európai diákmegmozdulások ideológiai támasza volt. Szerkesztés alatt van Teller Ede Hirosíma hagyatéka, Karl Mannheim Ideológia és utópia, továbbá Eduard Bernstein A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai című kötete. Megszereztük a kiadói jogot a szovjet múltat, a sztálinizmus rémtetteit tárgyaló olyan könyvekre, mint Trockij önéletrajza és naplója, mely sajátos korrajz is egyben. (folyt.)
1989. április 12., szerda 10:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|