|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (27. rész)
|
x x x A Központi Bizottság ülésének első napja végén Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője nyilatkozott a tanácskozásról az MTI munkatársának. Előljáróban elmondta: - Napirend értékünek tekinthető, hogy Kádár János elnökölt a testület ülésén. A párt elnöke szólt egészségi állapotáról, utalva arra, hogy folyamatos terheléssel, orvosi ellenőrzés mellett lát munkához, s természetes számára, hogy valamennyi, betegsége idején megtartott KB-ülés döntése őrá is vonatkozik. Ezzel Kádár János a rá jellemző módszerrel vette elejét minden, vele összefüggésben az elmult napokban megindult szóbeszédnek, találgatásnak. Kijelentette: egészsége javul, dolgoznia kell. Kimmel Emil a továbbiakban, a tanácskozás első napirendi pontjáról szólva hangsulyozta: a Fejti György előterjesztését követő szerteágazó, sokszinü és igen hasznos vitában tizenöten mondták el véleményüket, öten írásban adták le hozzászólásukat, ketten pedig hozzászólás értékü kérdéssel vettek részt az értekezlet munkájában. Közöttük voltak megyei első titkárok, akadémikusok, a jogügyi kormányzat képviselői. Mint többen utaltak rá: az alkotmányozási folyamat vitája csak a kezdetén tart, annak azonban igen fontos állomása a mostani KB-ülés. Itt ugyan még nem alakulhatott ki tökéletesen egységes álláspont, épp ezért fontosnak itélték meg a testületi ülésen, hogy a tervezetet a párt tagjai is vitassák meg, s e vitában közösen kiérlelt álláspontok képviseletével aktívan vegyenek részt aktivan a társadalom egészében folytatandó polémiában. Az egység a szocialista jelleg megfogalmazásának mikéntjében volt tettenérhető. Meghatározó momentum volt, hogy nem imamalom módjára kell a szocializmus szót az alaptörvényen végigvonultatni, hanem a preambulumban kell rögziteni azt, hogy szükséges a történelmi fejlődés szocialista perspektivájának megfogalmazása. Ezen túl az alkotmány egészének a szocialista rend iránti igényt is ki kell fejeznie. Kicsit sommásan megfogalmazva: a vita meghatározó elemeiként szerepel a mult, a jelen és a jövő, kezdve az ezer éves államiság érzékeltetésével, folytatva a ma időszerü problémáinak felvetésével, egészen a szocialista perspektiva felvázolásáig. A vitából kiemelhető fontos kérdésnek itélte Kimmel Emil a gazdasági alkotmányosság követelményének megfogalmazását abban az összefüggésben,, hogy a gazdaság a nép jólétét szolgálja. A tanácskozás jelezte a szakmán belüli koncepcionális nézeteltéréseket. Ez különösen érzékelhető volt az igazságügyi kormányzat részéről elhangzott felszólalásokban. (folyt. köv.)
1989. február 20., hétfő 19:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|