|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Busójárás Mohácson
|
1989. február 5., vasárnap - A baranyai sokácok messzeföldön híres farsangvégi víg népünnepélye, a busójárás a borongós idő ellenére is többezres vendégsereget vonzott vasárnap Mohácsra. A szomszédos szláv népek körében másutt is máig élő télűző, termékenységvarázsló hagyományt minden évben farsangvasárnapon, azaz a húsvét előtti hetedik hétvégén elevenítik fel a Duna-parti városban élő délszlávok. Az egyedülállóan látványos, harsány népszokáshoz a mohácsi horvát szájhagyomány sajátos legendát költött, amely szerint őseik a napjainkban is látható félelmetes faragott famaszkokat, borzas birkabundákat és kitömött szárú gatyákat öltve ütöttek rajt a várost megszálló török hadakon, s a furfangos, bátor sokácok hadicselétől megrémült babonás muzulmánok fejvesztve menekültek előlük. E hőstett és a valódi tavaszhívó, termékenységvarázsló hagyomány felelevenítői immár több évtized óta a farsangvasárnapi busójárás maskarába bújt résztvevői.
A busójárás szervezői újabban a hajdani farsangi vígságok hangulatának felélesztésére törekednek. E szándékuk jegyében vált a busójárás a Baranyában - sőt a szomszédos megyékben - működő hagyományőrző magyar, délszláv és német nemzetiségi népi együttesek rendszeres találkozójává, a népi iparosok tarka felvonulásává a városban. A főtéren már délelőtt megkezdődött a mohácsi kisiskolások víg hangulatot teremtő maskarás farsangi felvonulása, amit délszláv szabadtéri táncház követett. Az ifjusági és úttörőházban egymás után többször is levetítették az érdeklődőknek a busójárás történetéről készített színes diaporáma sorozatot. Szürkülettájban meggyújtották a főtéren emelt nagy máglyát, s a lobogó lángok körül ropták a télűző-tavaszköszöntő táncot, a sodró ritmusú délszláv kólót. A mohácsi farsangvasárnap az idén is a délszláv nemzetiségi tánccsoportok folklórműsorával és az azt követő, hajnalig tartó sokácbállal ért véget. (MTI)
1989. február 5., vasárnap 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|