|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Vita az új alkotmány koncepciójáról a Jurta Színházban (1. rész)
|
1989. február 3., péntek - A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság szervezésében pénteken az új alkotmányról, a jogállamisághoz vezető útról rendeztek vitát a Magyar Szocialista Munkáspárt, Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőinek részvételével.
Dr. Takács Imre egyetemi tanár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar alkotmányjogi professzora (MSZMP) többek között hangsúlyozta, hogy két munkabizottságban vett részt az új alkotmány koncepciójának kigoldozásakor, s ezt a jelenlegi szövegezést jó vitaanyagnak tekinti, amelyről széles körű véleménycsere indulhat meg a társadalomban. Sok vitakérdés merülhet fel ugyanakkor az egy- vagy kétkamarás parlamentről, a közigazgatási bíráskodásról és más témákról, amelyek a viták eredményeképpen finomodhatnak az új alkotmányban. Általános az a vélemény - mondotta -, hogy népszavazás zárja az új alkotmány megszületésének folyamatát, s ezért különösen fontos, hogy már az előkészítésben megfogalmazódjanak a legkülönbözőbb társadalmi vélemények. dr. Boross Imre pártfőügyész (Független Kisgazdapárt) kiemelte, hogy a koncepcióban szereplő ,,egyéni tulajdon,, kifejezés és annak tartalma szerintük túl tág. Egykamarás parlamentet képzelnek el, és kifejezetten csak politikai platformok jelenjenek meg a Parlamentben. Hangsúlyozta azt is, hogy az államfő elsősorban reprezentatív funkciót töltsön be. Tölgyessy Péter (SZDSZ), az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa elmondotta, hogy már most a társadalmi vitát kellene rendezni, nagy példányszámban közreadni az alkotmánykoncepció szövegét, és utána megfogalmazni azt. Az alkotmányban elsősorban azt kell biztosítani, hogy a társadalom meg tudja magát szervezni, kimondani benne azt, hogy mindaz szabad, ami nem akarja erőszakkal megváltoztatni a fennálló államrendet. Révész T. Mihály (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), az ELTE Magyar Jogtörténeti Tanszékének vezetője elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a hazai hagyományokra nyitottabbnak kell lennie az alkotmánynak. (folyt.köv.)
1989. február 3., péntek 19:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|