|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Részleges alkohol- és nikotinbojkott 1990. március 19-25. között
"Márciusban lesz egy esztendeje,
hogy a Józan Élet Szövetség, Magyarországon szokatlan
kezdeményezésként, tíznapos részleges alkohol- és nikotinvásárlási
bojkottot hirdetett - tiltakozásul az áremelések, a válság terheinek
a szegény-rétegekre hárítása ellen. A bojkott jelmondata, sajnos,
aktuálisabb, mint valaha: egészség- és családellenes árpolitikával
nem lehet a kibonatkozást megalapozni
És ma már 65 tagszervezet,
150 ezer tag nyomósítja a felhívást.
"
DLF, Lapszemle:
Duna-gate ügy
"Pusztulj el, mint
egy patkány" címmel a Stern című képes magazin a Duna-gate
botránnyal foglalkozva arról tudósít, hogy a lehallgatásokat
leleplező Végvári József őrnagyot, volt titkosszolgálati kollégái
szitává akarják lőni. Az ügy politikai vetületeit a Stern így látja:
- A kormánypárt, az MSZP igyekszik elkerülni a Duna-gate ügyet,
amit az ellenzék piszkos kampányának tart, hogy választásokon íly
módon ártson az MSZP-nek. Nem a pártokat, hanem csak egyes
személyeket és rendezvényeket ellenőriztek. Közben egymás után
buknak a vezető funkciónáriusok. Elsőnek a kémelhárító szolgálat
főnöke, utána a belügyminiszter-helyettes és végül a belügyminiszter
Horváth István, aki parlamenti lemondó beszédében azt állította,
hogy mindig csak az anarchiát akarta meggátolni.
A botrány után biztosra vehető, hogy Pozsgay Imre és társai
teljesen esélytelenül indulnak a választásokon. Ez teszi érthetővé,
Németh Miklós miniszterelnök azon döntését is, hogy a március 25-iki
parlamenti választáson független jelöltként induljon - olvasható a
Stern hasábjain."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre nyilatkozata a Rádió 168 óra című műsorában (2. rész)
|
Lehet, hogy velük partneri viszony alakul ki, ám lehet, hogy éppen ellenzéki szerep jut azoknak, akik ezt a partnerséget vagy koaliciót nem tudják vállalni. A jelenlegi társadalmi-politikai válságban nem különböző politikai mozgások játsszák a szerepet; ezek annak következményei. Alapvető gond: immár 15-20 éve nem sikerül elérni, hogy az alapfolyamatok és a politikai szándékok egyirányba menjenek, ezek minden akarat ellenére eltérnek egymástól. Ez mutatja, hogy szerkezeti bajok vannak. Ezek közé tartozik, hogy nem volt igazán mélyreható politikai vita, amely a voluntarizmusnak, az önkéntes döntéseknek gátat szabhatott volna. Pozsgay Imre válaszolt arra a kérdésre: készül-e elemzés a Kádár-korszakról? - Erről a korszakról is el kell számolni, de nem sok igéretet tudott tenni azoknak, akik ezt a személyes leszámolás formájában képzelik el - mondotta. - A rendszernek a lényegéhez éppen az tartozott, hogy a személyes felelősség, és általában is a felelősség tettenérhetetlen volt. Bár kétségtelen, azoknak, akik vezető szerepet vállaltak ebben a korszakban - függetlenül attól, hogy maguk is rabjai voltak egy struktúrának -, nagyobb a felelőssége, mint azoknak, akik elszenvedői voltak ennek a korszaknak. Az elemzést nem valamiféle rituális leszámolás formájában, hanem az európai civilizáció szabályai szerint kell véghezvinni, kulturált kiegyezési formában. Ám a felelősséget föl kell vetni, és ezt nem kerülheti meg a legújabb korszak sem. Azt is vizsgálnunk kell - bár ez a szó klasszikus értelmében nem tartozik a történelem körébe -, hogy 1988 májusa óta miért mennek lassabban a dolgok. És miért nincsen olyan mélyreható átalakulás, mint amilyenre szükség lenne a gazdaságban, a társadalmi tevékenységben. Végül szólt arról: a bizottság az eddigi történelmi dokumentumokat, a munka részleteit eddig azért nem tárta a közvélemény elé, mert még nem készültek el vele. Ahogyan, folyamatosan, az új történelmi ismeretek birtokába jutnak, úgy azokat még a Központi Bizottság ülései előtt nyilvánosságra akarják hozni. (MTI)
1989. január 29., vasárnap 17:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|